A magyar kultúra napja alkalmából január 23-án 18 órától a komáromi Egressy Béni Városi Művelődési Központ Kiss Péntek József Kamaratermében, ezen intézmény és a Villa Camarum PT szervezésében lép fel zenés-irodalmi műsorával a túlparti Őrzők együttes. Annak Felvidékről származó tagjával, Gál László, Latinovits Zoltán-díjas versmondóval, a 2020 februárjában elhunyt Soóky Gál László irodalmár-publicista fiával beszélgettünk az életútjáról, az Őrzőkről és a további terveikről.
Irodalomkedvelő családban, alkotó légkörben, Marcelházán cseperedtél fel. Ez a tény milyen mértékben határozta meg az életedet?
Anyunak és apunak egyaránt köszönhetem az irodalomszeretetemet. Már alapiskolásként rendszeresen részt vettem a Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Versenyen, valamint a Baróti Szabó Dávid Szavalóversenyen. Azután a tanulmányaimat előbb a győri, majd 1998-tól a dél-komáromi gimnáziumban folytattam, s az anyaországban a korábbinál jóval több versenylehetőségem adódott. Az utóbbiban felkarolt engem Oláh Kálmán magyar szakos tanár úr, aki magával vitt az országos megmérettetésekre, így a Ratkó József Vers-, Énekelt Vers- és Prózamondó Versenyre, a Tollas Tibor Szavalóversenyre, a József Attila Nemzeti Vers-, Énekelt Vers- és Prózamondó Versenyre, amelyeken előnyt élveztek a nemzettudat-erősítő művek. A többek között Dinnyés József előadóművész-daltulajdonos által is zsürizett „Ratkón“ és a „Tollas Tiboron“ országos első helyezett lettem. Ráadásul az előbbin a közönség különdíját is megkaptam. Majd 2005-ben, a Balatonszemesen megrendezett Latinovits Országos Vers- és Prózamondó Találkozón a Latinovits Zoltán-díjas versmondó címmel is megtiszteltek.
Állítólag a gyümölcs nem esik messze a fájától: kezdő irodalmárként is megcsillogtattad a tehetségedet…
A Dialóg nonprofit szervezet által először 2020-ban meghirdetett drámapályázaton, amelyet 2022-ben az apuról Soóky László Drámapályázatnak neveztek el, különdíjas lett a Szebb napok című művem. Aztán közbeszólt a Covid-pandémia, s kiestek évek. Közben a családommal Dél-Komárom Koppánymonostor részében megteremtettük az otthonunkat, ezért nem maradt időm szépirodalmi művek írására. A cikkírás azonban részét képezi az életemnek, hiszen fő állásban odaát, a Polgármesteri Hivatal mellett működő Városmarketing Kft-nél riporterként dolgozom.
Mikor és milyen céllal, repertoárral hoztátok létre az Őrzők együttest?
Az említett Latinovits Országos Vers- és Prózamondó Találkozó gálaestjén a Magyar Versmondók Egyesülete bejelentette, hogy készített egy különleges CD-t, amelyről a helyszínen bemutattak részleteket. Nagyon megindító volt, hogy miközben Latinovits Zoltán mondta a verseket, alatta Ennio Morricone olasz zeneszerző dallamai szóltak. Akkor döntöttem el, hogy majd valami hasonlót én is szeretnék csinálni. Később a dél-komáromi trianoni megemlékezésen egy helyi fiatalember, Kreft-Horváth Márk gitározot, utána pedig elhatároztuk, hogy közösen létrehozzuk a zenés-irodalmi műsorokkal fellépő Őrzők együttest. A magyar költők verseiből született, első összeállításunkat 2019 márciusában, Megértük az új tavaszot címmel mutattuk be, amit a Rajtammaradt télikabát című Cseh Tamás-dalból kölcsönöztünk.
A koronavírus-járvány valószínűleg hátráltatta az együttes széles körben történő népszerűsítését…
2019-ben még semmi sem gátolta az alkotómunkánkat és a fellépéseink megtartását. Az első összeállításunkat a trianoni tematikájú, Valahol aláírtak valamit című műsorunk követte. Aztán megszületett a Megint keletről fújt a szél című, 1956-os tematikájú estünk. Majd a Golyó kegyelemből című, 1848/49-es tematikájú összeállításunk következett. Ezekkel a mintegy egyórás műsorainkkal sokfelé hívtak minket, például nagyon emlékezetes marad a Felvidéki Magyar Bálon, Libádon megvalósult szereplésünk, amely további meghívásokat eredményezett. Sajnos, 2020 tavaszán berobbant a Covid-járvány, ami számunkra is óriási érvágást jelentett. Amikor már lehetőségünk adódott, az augusztus 20-i ünnepségeken mutathattuk be a témábavágó műsorunkat. Majd magyarországi és felvidéki településeken kívül többször felléphettünk például a Pesti Vigadóban és Bécsben is. A pandémiás helyzet enyhültével hoztuk létre a József Attila életéről és megzenésített verseiből, levelezéseiből, jegyzeteiből és a Mondjad Atikám! című mondodrámából készített, Nagyon fáj című összeállításunkat, amit csak online módon, a Facebookon tudtunk bemutatni. Élőben is szívesen előadnánk azért is, mert ezt már hárman, Molnár Árpád, dél-komáromi gitárossal együtt készítettük el.
Nagyon termékenyek az Őrzők. Megjelent már saját lemezetek azért, hogy a tartalmas összeállításaitok hanghordozón is megmaradjanak az utókornak?
Először egyesületet akarunk létrehozni, amelynek lehetősége nyílik a CD-kiadáshoz is szükséges pályázati támogatások igénylésére. Nemrég Vadkerti Imrével közös adventi produkcióval rukkoltunk elő. Ő azt tanácsolta, hogy mi is csináljunk Zsapka Attila énekes, gitáros, dalszerző VersZeneMűhelyéhez hasonló fórumot a Facebookon. Ez is megfontolandó ötlet…
Január 23-án 18 órától melyik műsorotokat élvezheti majd az Egressy VMK-ba betérő közönség?
Úgy gondoltuk, hogy Észak-Komáromban olyan műveket kéne bemutatnunk, amelyek üzenetét legjobban a felvidéki közönség értheti és érezheti át. Ezért verseket, Cseh Tamás-dalokat és apu drámáinak egyes részleteit is beválogattuk a magyar kultúra napja alkalmából hallható – látható, 50 perces, ingyenes műsorunkba, amelyet több korosztály képviselőinek ajánlunk szeretettel! Továbbá az olvasók figyelmét arra a lehetőségre is felhívnám, hogy rövidebb, alkalmi műsorokat is vállalunk, például történelmi megemlékezesek, anyák napja, augusztus 20., pedagógusnap… alkalmából, továbbá rendhagyó iskolai történelem- és irodalomórák keretében, illetve kiállítás-megnyitókon. Az esetleges meghívásokat a +360-553-6071-es mobilszámon, a klapkalegio@gmail.com vagy a Facebook/Őrzők elérhetőségen várjuk!
Nagy-Miskó Ildikó, dunataj.sk
Fotók Gál László albumából
