Az európaiak többsége nem támogatja Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását – jelentette ki a miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén, Budapesten.
A kormányfő az országházi tanácskozáson hangsúlyozta, a Kárpát-medence a magyarok számára több mint tartózkodási hely, ez a mi történelmi lelki és szellemi otthonunk.
A magyar létállapot legfontosabb tételeiként rögzítette: magyarnak lenni azt jelenti, hogy a nyelvünk a lelkünk, ha elveszítjük, önmagunkat veszítjük el. A magyar megmaradást nem ajándékba kaptuk, minden nap meg kell harcolni érte. Aki a családokat védi, a nemzetet védi. A határok elválaszthatnak, de a nemzet összetartozik.
A KMKF-t méltatva különösen fontosnak nevezte, hogy van egy összmagyar testület, amelynek tagjai demokratikusan megválasztott képviselők. Üdvözölte azt is, hogy az erdélyi és a délvidéki magyar szervezetek választási sikereket értek el, és ezzel bizonyítják az etnikai politizálás szükségességét és eredményességét.
Orbán Viktor szólt arról is, hogy a Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika.
Hangsúlyozta: ez a háborús politika csak rosszat tartogat számunkra, és veszélybe sodorja a jövőnket. Miatta drágult az energia, és ezzel szinte minden, amire szükségünk van a mindennapi életben, és ezért szenved ma az európai gazdaság.
A háborús politika óriási terheket ró egész Európára, így a Kárpát-medence országaira is. A háborús politika elszívja a forrásokat a fejlesztések és a beruházások elől, amelyekre az összmagyarság gazdasági életét és együttműködését lehetne építeni – figyelmeztetett.
Kiemelte: ez nem az az Európai Unió, amihez csatlakoztunk. Az Európai Uniót eddig a sikerei legitimálták, és ezek a sikerek identitást is adtak neki. Ez arra épült, hogy az EU a 20. század véres első fele után békét és jólétet tud teremteni a kontinensen. Csakhogy mára mindez odalett – közölte.
Orbán Viktor úgy értékelt: mára „oda a Nyugat legendás életminősége”, hiszen nem lehet jó az életminőség ott, ahol tömegesen vannak migránsok, és az emberek elvesztik az otthonosság érzését, és ahol kétszer vagy akár négyszer többet kell fizetni az energiáért, mint két-három évvel korábban.
Hangsúlyozta:
a sikerek már nem legitimálják az Európai Uniót, kell valami más, ezért Brüsszel szerint Európa új célja, hogy „keleten megütközzünk Oroszországgal”.
A brüsszeli háborús propaganda szerint Oroszország uniós, sőt NATO-országokat is megtámadhat, és csak egy megelőző csapás állíthatja meg – mondta a kormányfő, hozzátéve, hogy „az ő fejükben” az ukrajnai háború maga a megelőző csapás és az ukrán hadsereg akadályozza meg már ma is, hogy az oroszok elfoglalják Európát.
Azt hangoztatta: mindez azonban nem igaz, az ukrán háború folytatása nélkül is meg lehet védeni Európát.
Értékelése szerint Brüsszel abban is bízik, hogy a hadikiadások növelése és a fegyverkezés felpörgeti majd a gazdaságot, holott az unió valójában a háborút finanszírozza, csak nem a saját területén. Ezt egy új gazdasági körforgásként jellemezte, amelyben az EU fegyvereket szállít Ukrajnának, Ukrajna ezeket uniós hitelből vásárolja meg, az unió pedig megveszi az ukrán árukat.
Úgy értékelt: az orosz-ukrán háború lett az a katalizátor, amelyre hivatkozva Brüsszel egyre több jogkört igyekszik kisajátítani, ez lett a hivatkozási alap a további centralizációra és a szuverenista elem kiiktatására. Orbán Viktor ezt puccsnak, illetve az európai integráció eddigi logikája kisiklatásának nevezte.
Megjegyezte:
ironikus, hogy az uniós vezetők álláspontja szerint a 27 tagú EU konszenzuson alapuló rendszere túl lassú a válságok kezeléséhez, és miközben Magyarországon bírálják a kétharmados döntéseket, Brüsszelben fenyegetésként tekintenek az egyhangúságra.
Elmondta, zajlik a háborús Európa intellektuális megalapozása is, a liberális agytrösztök világában sorra születnek az elemzések a centralizáció szükségességéről, és minden írásnak az a konklúziója, hogy az egyhangúságot igénylő kérdések körét szűkíteni kell, a külpolitikából például száműzni is.
A „brüsszeli terv” végeredménye értékelése szerint a nemzeti szuverenitás, a szabadság és a demokrácia felszámolása lenne, a végső cél, az Európai Egyesült Államok egy antidemokratikus és nem elszámoltatható politikai struktúrát hozna létre.
Annak a véleményének adott hangot, hogy a brüsszeli eszközök már most sem demokratikusak. „Választásokba avatkoznak be, szuverenista pártokat figyelnek meg, jobboldali konzervatív eseményeket zárnak be, és pénzelik egész Európában a föderalista és háborúpárti álcivileket és médiát” – mondta.
Új fejleményként beszélt arról, hogy Brüsszel a háborús logika alapjára egy masszív pénzügyi felépítményt is fel akar húzni, ugyanis eurómilliárdok kellenek ahhoz, hogy pénzt tudjon küldeni az ukrajnai háború folytatásához.
Brüsszel célja most az, hogy föderalizálja az európai adófizetők pénzét, ki akar alakítani egy olyan rendet, amelyben Brüsszel maga rendelkezik a források felett a tagállamok befolyása nélkül
– fejtette ki.
Hozzátette, úgy alakítanák át az unió intézményi struktúráját, hogy a tagállamoknak járó forrásokat át lehessen csatornázni Ukrajnának, továbbá a háborús céloknak megfelelően átcsoportosítják a közös agrárpolitika és a kohéziós alapok forrásait.
Orbán Viktor azt mondta, a háború kitörése óta az Európai Bizottság és az Európai Parlament is a saját – jelenleg elég minimális – költségvetési forrásai megemelését akarja elérni.
A brüsszeli bürokraták közvetlenül vetnének ki és szednének be adókat, amivel csökkennének a nemzeti adóalapok, összesen évente legalább 37 milliárd eurót akarnak így elvonni a tagállamoktól – részletezte Orván Viktor.
A miniszterelnök kitért arra, hogy Magyarország egyszer rábólintott a közös hitelfelvételre a koronavírus-járvány következményeinek felszámolása érdekében, de a helyreállítási alap pénzeinek csak felét tudták odaadni a tagállamoknak. Ha újabb hiteleket veszünk fel, azzal a föderalizációt erősítjük – fogalmazott.
A miniszterelnök szólt arról, hogy a magyar elnökség legnagyobb vívmánya a versenyképeségi paktum elfogadása volt, Brüsszelben azonban most azt akarják, hogy a hadiiparba „toljunk át minden rendelkezésre álló forrást„, aztán kvóták szerint szét lehet osztani.
Elmondta, ez egy hadiipari kvótagazdaság, amelynek termékeit Ukrajnának lehet majd értékesíteni európai pénzből.
„Zöldkvóta, migránskvóta, genderkvóta, ezek után most itt van a háborús kvóta is”
– közölte.
A kormányfő azt mondta, Brüsszelben a szakértők és a veteránok nyíltan a hadigazdaságról „elmélkednek„; a brüsszeli háborús terv műveleti területe pedig Ukrajna, amelyet erőből akarnak benyomni az Európai Unióba.
Orbán Viktor elmondta, elindult a propaganda, miszerint minimális költséggel is végrehajtható Ukrajna uniós integrációja, a magyar gazdaság azonban belerokkanna Ukrajna csatlakozásába. A szomszédos ország teljes integrációja több évre elosztva mintegy 2500 milliárd euróba kerülne, ami az EU ide költségvetésének tizenkétszerese – ismertette.
A miniszterelnök hatalmasnak nevezte Ukrajna újjáépítésének költségeit, amelyek konzervatív becslések szerint 500 milliárd dollárra, ukrán források szerint 1000 milliárd euróra rúghatnak; emellett Ukrajna működtetése már most is évi 100 milliárd dollárba kerül, ez Magyarországnak 20 ezer milliárd forintos pénzügyi terhet jelentene összességében.
Ráadásul Magyarország nettó befizetővé válna, és ez így együtt az országnak túlságosan sok – mondta.
Úgy összegzett: nem áll a Kárpát-medencében élő magyarok és más népek érdekében egy központosított, brüsszeli irányítású európai szuperállam. Azt mondta, sok birodalom ült már a magyarok nyakán, és bár a régi birodalmak elbuktak, „azért, ha lehet, nem ismételnénk meg a dolgot”.
„Mi maradtunk, ők elbuktak, de a magyarságon ejtett birodalmi sebek a mai napig nem gyógyultak be” – fogalmazott, emlékeztetve a török megszállásra, az elnéptelenedésre, a világháborúkra és a trianoni országvesztésre. Ezek mind az éppen aktuális birodalmak bűnei, ha „egy mód van rá, ne kérjünk repetát, brüsszeli hacukában sem” – tette hozzá.
Orbán Viktor elmondta, a feladat az, hogy a mostani, épülőfélben lévő brüsszeli birodalmat „ne hagyjuk a nyakukba ülni”.
Egy igazi huszárcselre van szükségünk, amíg a császár háborúzik, nekünk el kell foglalnunk Brüsszelt, amíg Brüsszel a háborúra készül, nekünk fel kell erősítenünk az európai háborúellenes kezdeményezéseket – jelentette ki.
A háború ugyanis nemcsak nekünk, magyaroknak kerül sokba, annak súlyát minden európai ember érzi – emelte ki Orbán Viktor, olyan felméréseket ismertetve, melyek szerint az európaiak többsége nem támogatja Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását, sem európai fegyverek, illetve európai katonák küldését Ukrajnába.
Bőven van tehát politikai mozgástér, a brüsszeli terveket jó manőverezéssel ki lehet siklatni – állapította meg.
Felidézte: az elmúlt években felépítették a szervezeti alapokat, megalapítva a Patrióta pártcsaládot, amely most a harmadik legnagyobb frakció az Európai Parlamentben. Az antiföderalista pártcsaládok együtt Európa legnagyobb frakciószövetségét lennének képesek megalapítani – jelezte.
A közép-európai együttműködésre kitérve emlékeztetett arra, hogy a „szuverenista hajlamú” közép-európai országok az Egyesült Királyság kilépésével elvesztették az egyetlen nagyállami szövetségesüket az unióban.
Nem a német-francia tengelyhez kell csatlakozni, a visegrádi együttműködést kell megerősíteni. Az újraformálódó közép-európai együttműködés lehet a kulcsa annak, hogy ne kerüljön a magyar nemzetiség birodalmi provizórium alá – mondta, megjegyezve: a lengyel elnökválasztás eredménye kifejezetten bíztató.
Hozzátette: a határon túli magyar képviselők fontos szerepe jó viszonyt kialakítani a szomszédos országokkal, ez jó ugyanis a helyi magyaroknak és jó a közép-európai együttműködésnek is.
Fontos lenne, hogy a következő 10 éven belül egymillió embert tanítsunk meg a Kárpát-medencében magyarul beszélni, ugyanakkor az anyaországi magyaroknak sem ártana megtanulniuk a szomszédos országok nyelveit – jegyezte meg.
Kiemelte, hogy a jó szomszédság a határon túli magyarok legjobb esélye a boldogulásra. De nem szabad elkövetnünk azt a hibát, amit a balliberális kormányok elkövettek, vagyis hogy jó viszonyért feláldozták a nemzeti érdeket – figyelmeztetett.
Leszögezte:
a jó szomszédság alapja ugyanis csak az erő és a megbecsülés lehet. A magyar nemzetpolitika alapja, hogy nekünk a határon túli magyarok az elsők, ugyanakkor jó viszonyra törekszünk a szomszédos országok vezetésével.
Ha valaki ellenségesen viseltetik a magyarokkal szemben, az nem kaphatja meg a magyarok támogatását az európai politikában – közölte a miniszterelnök, hozzátéve: Közép-Európa csak Magyarországgal lehet erős, a mi megmaradásunk minden itt élő népnek érdeke.
Ha jól csináljuk a dolgunkat, akkor itt, Közép-Európában fogjuk megállítani a föderalista és háborúpárti brüsszeli politikát. Közép-Európa nem Brüsszel hátsó udvara, hanem a kontinens főutcája, a feladat, hogy nyissuk meg rajta a forgalmat – zárta köszöntőjét Orbán Viktor.
MTI
