Öntsünk végre tiszta vizet a pohárba – A muzslai iskolaügy háttere

hirdetés

A felvidéki magyar iskolarendszer problémái nemcsak ott mutatkoznak meg, ahol kevés a gyerek és maga az intézmény is a túléléséért küzd. Gúta, legutóbb pedig Muzsla esete is jól mutatja, hogy gondok ott is akadnak, ahol gyerek van elég, ugyanakkor emberi kicsinyességből, hatalmi harcokból, bosszúállásból, öncélú számításból is van jócskán.

hirdetés

Cikkünkből kiderül:

• Muzslán egy jogilag nem létező iskolatanács tett több ízben is javaslatot az iskola igazgatójának személyére
• A túlfoglalkoztatottság jeleit mutató iskolában egyre több nem muzslai dolgozik, miközben a helyiek Muzslán kívüli munkahelyekre ingáznak
• Az iskola Monitor teszteken elért eredményei az elmúlt öt évben igencsak ingadozóak
• Az oktatási intézményben rossz a légkör, kivételezés folyik, a fenntartó és az iskolavezetés közti feszültségeket különböző családi, baráti összefonódások tarkítják.

Mi történt Muzslán?

Nagy vihart kavart a honi sajtóban, amikor Farkas Iván (MKP) Muzsla polgármestere úgy döntött, nem nevezi ki az iskolatanács által javasolt régi új igazgatónőt a helyi Endrődy János Alapiskola élére.

Lépését azzal indokolta, hogy új vezetésre van szükség. Az iskola Monitor teszteken elért eredményei az elmúlt években több esetben romlottak, az oktatási intézményben rossz a légkör, egy szűk érdekcsoport próbál öncélúan diktálni, és mindez nem tesz jót a falunak. Az egész kritika formailag az igazgatónő, Zalaba Zsófia kinevezésének elodázásában csúcsosodott ki, helyi indoklás szerint annak nem kellő szintű szlovák tudása miatt.

Háttér

Az ügy hátterének megértéséhez tudni kell, hogy a legutóbbi, 2014-es önkormányzati választásokon új polgármester került Muzslán élére. A helyi iskola vezetésével jó viszonyt ápoló Drapák Károlyt meggyőző fölénnyel Farkas Iván váltotta. Ahogy az ilyenkor lenni szokott, az új polgármester új elképzelésekkel, programmal is érkezett, melyek nem feltétlenül találtak megértésre az iskola vezetése és annak érdekeltségi köre részéről.

A muzslai alapiskola az elsők közé tartozott az országban, ahol beindult az iskolabusz program. Ehhez még az akkor parlamenti képviselettel rendelkező MKP és politikusa, Farkas Iván is segédkezett. Az iskola így kellő helyzeti előnyben volt akkor, amikor a csökkenő gyereklétszám miatt egyes kisiskolák a bezárás szélére kerültek. Muzslára jelenleg két iskolabusz szállítja a szélesebb környékről a gyerekeket az iskolába, így a diáklétszám helyi szinten megoldott.

Iskolabusz, mint családi vállalkozás

A korábbi polgármester, Drapák Károly és Zalaba Zsófia igazgatónő közti jó viszonyt példázza, hogy a község által 2000-ben 66 ezer euróért megvásárolt 20 személyes iskolabuszt, melybe 6 ezer euróért klímát is szereltek, 2012-ben Zalaba Zsófia férje, Zalaba Imre homályos körülmények között megvásárolta 5 ezer eurót meghaladó összegért.

Egyes vélemények szerint jogszabályellenesen. Az adásvételi szerződést ugyanis az akkori polgármester, Drapák Károly nem hagyatta jóvá a képviselőtestületben, márpedig a vonatkozó jogszabályok ezt a község vagyonának eladásánál kötelezővé teszik.

Zalaba Zsófia igazgatónő szerződést kötött férjével, Zalaba Imrével, így 2012 szeptembere óta már a ZALA-BUS szállítja a diákokat az iskolába. Az erről szóló, egyébként feltűnően hiányos, a szolgáltatás egységárát, havi mennyiségét sem tartalmazó keretszerződés megtalálható az iskola honlapján.

Monitor eredmények: Ingadozó minőség

Az iskolák fenntartói a helyi önkormányzatok. A faluvezetés, polgármester részéről alapvető elvárás a minőségi, színvonalas oktatás az iskolában. E tekintetben a muzslai alapiskola eredményei felemás képet mutatnak.

A birtokunkban levő Monitor  eredményekből például világosan kitűnik, hogy a muzslai alapiskola eredményei az elmúlt években igencsak ingadozóak. Matematika terén az országos átlagnál jellemzően jóval gyengébb eredményt mutat. Ilyen tekintetben a 2015/16-os iskolai év volt a mélypont. A matematika mellett ekkor a magyar és szlovák nyelv tekintetében is gyenge eredményeket ért el az iskola. Mindhárom tantárgyban jóval az országos átlag alatt teljesített.

Megkérdeztük Zalaba Zsófia igazgatónőt is a Monitor eredményekről. A Körkép.sk kérdésére elmondta, hogy szerinte a Monitor eredmények alapján nem lehet értékelni egy adott iskola oktatási színvonalát, de a muzslai alapiskola színvonalát egyébként  ő maga nagyon jónak, dicséretesnek tartja.

Hozzátette azt is, hogy nem lehet minden iskolát egy kalap alá venni, hiszen az oktatást a diákok valós tudásához kell igazítani. A muzslai falusi iskola, ahol nagyon tehetséges, versenyekre járó diákok is vannak akik viszik a prímet, ugyanakkor olyanok is akadnak, akik nagyon nagy segítségre szorulnak.

A ZALA-BUS-szal kötött keretszerződéssel kapcsolatban Zalaba Zsófia a Körképnek elmondta, hogy férje szinte ingyen szállítja a diákokat, napi idejének rovására. A muzslai iskolába járó diákoknak egyébként több mint a fele bejáró. Az iskolába járó diákok buszoztatásának éves költségvetése elmondása szerint 16 ezer euró.

„Ebből a ZALA-BUS-ra szánt kiadások 2-300 eurót tesznek ki havonta. Gyakran versenyekre, Magyarországra is ezzel a busszal járunk, mivel olcsóbb számunkra a 0,70 eurócent/kilométer fuvardíj, mint az iskolabusz esetében, melynek költsége 1 euró/kilométer”

– fogalmazott.

Az iskolatanács

A törvény értelmében az iskolaigazgatót az iskolatanács javaslatára a fenntartó nevezi ki. A muzslai iskola igazgatótanácsának elnöke Szórád György (az igazgatóhelyettes férje) két ízben is Zalaba Zsófiát javasolta igazgatónak. Szórád György és az egyik iskolabuszt üzemeltető Zalaba Imre (a régi új igazgatónő, Zalaba Zsófia férje), egykori iskolatársak és volt kollégák a rendőrségen.

A gond ott van, hogy a 291/2004 sz. Oktatási Minisztériumi Rendelet 5 § 5. bekezdése értelmében 2015. október 4-től a muzslai Endrődy János Alapiskola Iskolatanácsa jogilag nem létező testület.

„A rendelet értelmében az iskolatanács elnökének a 2015. október 1-i alakuló ülést követően az alakuló ülés jegyzőkönyvét 3 napon belül el kellett volna küldenie jóváhagyásra az iskola fenntartójának. Mivel ezt elmulasztotta, a fenntartó így nem hagyhatta jóvá az alakuló ülés jegyzőkönyvét. Az az iskolatanács jogi értelemben tehát nem is jött létre. Vagyis, az azóta eltelt időszakban az iskolatanács minden határozata jogilag semmisnek tekinthető csakúgy, mint az egész igazgatóválasztási eljárás. Mivel egyértelműen az iskolatanács elnökének kellett volna elküldenie az alakuló ülés jegyzőkönyvét jóváhagyásra a fenntartónak és ezt nem tette meg, őt terheli a felelősség“

– nyilatkozta a Körképnek Farkas Iván polgármester.

Az iskolatanács működésével kapcsolatban további kétségek is felmerültek. Például, hogy nem választott alelnököt. Szórád György elnök több hónapos munkaképtelensége miatt így előfordult, hogy egy évig nem ülésezett az iskolatanács, noha negyedévente kellene. A kevés tanácskozás egyikének határozatait sem küldte el az iskola fenntartójának, akinek saját elmondása szerint emiatt nem lehetett áttekintése az iskolatanács tevékenységéről, noha az iskolatanács alapvetően az iskola fenntartójának tartozik felelősséggel.

A fentiek alapján úgy tűnik, hogy az iskolatanács a törvényes hatáskörei közül valójában egyetlen dologra összpontosított: az iskolaigazgató személyének kiválasztására. Ellenőrző hatásköreit csupán jelképesen alkalmazta.

Hozzá kell tenni azt is, hogy az igazgatóválasztás folyamatában az iskola fenntartója is mulasztott, és több hiányosság is a számlájára írható. A döntő hiányosságokat azonban a jelek szerint az iskolatanács elhibázott tevékenysége okozta.

Petíció

Zalaba Zsófia kinevezése ellen a fenti problémák miatt a polgármester vétót emelt. Ilyenkor a képviselőtestület ülésén szavaznak a vétóról, ahol  ennek egy szavazat híján Farkas Ivánnak nem sikerült érvényt szereznie. Öt képviselő támogatta a vétót, hárman ellene voltak, Borvák Imre alpolgármester pedig nagy meglepetésre tartózkodott, noha ennek korábban egyszer sem adta jelét. Borvák a szavazás után le is mondott alpolgármesteri tisztségéről és maradt önkormányzati képviselő.

A Körkép.sk megkereste Borvák Imrét is, aki döntésével kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy mivel a 23 fős tantestületből 20 tanár kiállt az igazgatónő mellett, illetve a 180 szülőből is több mint százan, tartózkodását ez döntően befolyásolta. Lemondásához annyit fűzött hozzá, hogy

„mivel az alpolgármesteri poszt bizalmi pozíció, az alpolgármestert a polgármester nevezi ki, ezért döntöttem inkább a lemondás mellett.“

Kérdésünkre, hogy mi várható a későbbiekben a cikkünkben alább kifejtett megbékélési szerződés aláírása után, Borvák Imre elmondta, hogy a szerződéssel kapcsolatban komoly aggályai vannak.

„Egy demokráciában két szerződő fél ugyanis nem korlátozhatja harmadik személy jogait, például az új iskolatanácsba történő jelöléseknél és a választásoknál.  Én támogatom a megbékélést, de ennek  elsősorban a szívekben kell megtörténnie“

– tette hozzá.

A helyi konfliktus időközben a sajtóba is kikerült. Az ellenérdekelt média, tekintettel arra, hogy Farkas Iván az MKP aktív, országos politikusa, megyei képviselő és megyefőnök-jelölt is egyben, örömmel számolt be a vele szemben indított petícióról. Az iskola igazgatóhelyettesének férje, Szórád György három szülő társával ugyanis „Álljunk ki Zalaba Zsófia igazgatónő mellett“ címmel petíciót kezdeményezett, melyben felszólították az iskola fenntartóját, Muzsla községet, hogy az iskolatanács javaslata értelmében nevezze ki az iskola igazgatónőjének Zalaba Zsófiát a következő időszakra.

Mintegy 870 aláírást gyűjtöttek össze, ismereteink szerint többségében más településekről, kisebb hányada az 1 900 lakossal bíró Muzsláról. Az iskolának 150 diákja van, ez nagyjából 240 szülőt jelent, akik közül 110-en írták alá a petíciót, tehát kevesebb, mint a fele. Az ívek terjesztésébe információink szerint bevonták a felső tagozatos osztályok diákjait is, ami törvénytelen és etikátlan, így érthető, hogy többek nemtetszését is kiváltotta.

Mivel az iskolatanács másodszor is Zalaba Zsófiát javasolta igazgatónak, Farkas Ivánnak pedig egy szavazat híján hiányzott a minősített többség a vétóhoz az önkormányzatban, így nem maradt más választása, hacsak nem kívánt lemondani polgármesteri tisztségéről, mint újabb öt évre kinevezni a régi új igazgatónőt.

Megbékélési szerződés

A felek végül egy ún. megbékélési szerződést kötöttek, mely szerződés az iskolai év kezdetén, ez év szeptember 4-én lép életbe. A fenntartó nevében Farkas Iván és Zalaba Zsófia igazgatónő közti megállapodás igyekszik orvosolni minden olyan nyitott kérdést és problémát, ami miatt a helyzet idáig mérgesedett.

Például véget vetnek az iskolában az utóbbi időben sajnálatos módon bevett szokássá vált kivételezéseknek, részrehajlásnak, megkülönböztetésnek egyes diákokkal és az alapiskola dolgozóival szemben. Zalaba Zsófia vállalta, hogy megszűnik a kirekesztés, a hátrányos megkülönböztetés, a pszichikai nyomásgyakorlás az iskolában, és nem éri hátrányos megkülönböztetés azon tanárokat sem, akik nem írták alá a petíciót. Megegyeztek abban is, hogy konkrét elvek alapján új iskolatanács alakul, melynek a vitában álló felek nem lesznek tagjai.

A bizalmi alapú szerződés vállalt célja, hogy új együttműködési keretet hozzon létre a vitában álló felek, az iskola és fenntartója között.

Összefoglalva

Muzsla példája jól mutatja a más felvidéki magyar közösségekben is fellelhető, konkrét ellenérdekelt személyek belterjes, kicsinyes harcait. Azt, hogy a pozíciójukból anyagilag évekig profitáló egyének saját túlélésük és a valódi okok leplezése érdekében szakmailag megalapozott indokok esetén is inkább politikai ügyet kreálnak.

Pedig a muzslai iskola igazgatóválasztásának hátterében a helyiek elmondása szerint lényegében jogos, elvi elvárásuk áll: a muzslai magyar közösség saját iskolájában minőségi oktatást szeretne, ahol a helyi lakosok, igaz magyar tanáremberek is érvényesülni tudnak.

Muzslán ugyanis jelenleg a Csemadok helyi vezetőségének 4 tagja, ill. a helyi egyházközség vezetőségének 1 tagja is pedagógus, akik információink szerint arra kényszerülnek, hogy naponta ingázzanak más községben található munkahelyükre. Miközben a muzslai alapiskolában egyre több a Muzslán kívüli lakhellyel bíró pedagógus, az intézménnyel pedig minőségbeli gondok vannak.

Mindez nem teszi lehetővé a hagyományos, helyi magyar közösségi együttműködésben (önkormányzat – iskola – Csemadok) rejlő lehetőségek kihasználását sem.

A status quóból profitálók viszont inkább az iskola fenntartóját, a polgármestert, támadják, mert az nem vette figyelembe az iskolatanács javaslatát és a petíciós kezdeményezést. Miközben mára világossá vált, hogy az iskolatanács, mint intézmény jogilag nem is létezett, a petíció pedig igencsak aggályos körülmények között zajlott.

A csökkenő felvidéki magyar diáklétszám és kedvezőtlen társadalmi folyamatok mellett a muzslaihoz hasonló helyi ügyek is hozzájárulnak a csökkenő oktatási színvonalhoz. Még azokban az iskolákban is, ahol diák van elég, és elvileg minden körülmény adott a magas szintű oktatási tevékenységhez. Ehhez azonban felelős hozzáállásra lenne szükség a szereplők részéről.

A muzslaiak, illetve a gyerekeiket a helyi alapiskolába járató szülők számára nem marad más hátra, mint bízni abban, hogy a megbékélési szerződésben foglaltak nemcsak papíron maradnak, hanem a mindennapok szintjén is érvényesülnek. Már a szeptemberi iskolakezdéstől kezdődően.

Király Zsolt

korkep.sk

hirdetés