Az 1920. június 4-én aláírt trianoni döntés a szomszédos államoknak juttatta Magyarország területének kétharmadát és a magyar népesség egyharmadát. Az ország szétszabdalására és nemzetünk szétszakítására gyógyírt jelentett az 1938. november 2-án meghozott első bécsi döntés, amely Magyarországnak visszajuttatta a Felvidék Trianonban elcsatolt, magyarlakta területeit. Négy nappal később a korábban gyalázatosan kettészelt Komárom is felszabadult az idegen rabság alól. A Duna két partján élők szerdán este a dél-komáromi Polgármesteri Hivatal dísztermében és épülete előtt együtt emlékeztek meg a város visszacsatolásának 86. évfordulójáról.
Az esemény fő szervezője, a kettészelt Komárom mindkét polgármestere által Polgármesteri Díjjal elismert, immár 21 éves, dél-komáromi Endresz Csoport Egyesület nevében Arlett Tamás alapító elnök köszöntötte a Szabadság téren működő Polgármesteri Hivatal dísztermében összegyűlt emlékezőket. Többek között Nagy Mariannát, a Komáromi Járási Hivatal vezetőjét és a város két jelen levő alpolgármesterét, Kreft-Horváth Lorándot és Vajda Bencét. Észak-Komáromot magánszemélyek mellett a Kárpátia Sport Polgári Társulás és a Felvidéki Értékőrzők küldöttsége képviselte.
Majd Arlett Tamás ismertette a várható műsort, amely első részében az Őrzők a „Valahol aláírtak valamit…“ című zenés-irodalmi-történelmi előadásukat mutatták be. Azután a hivatalépület főbejáratánál található Horthy-emléktáblánál Oláh Kálmán, Pro Urbe-díjas pedagógus-versmondó ünnepi beszéde és az emléktábla megkoszorúzása következett.
Tudvalevő, hogy az első bécsi döntés következtében Csehszlovákia elveszítette a főleg magyarok által lakott, felvidéki területek nagy részét, közel 12 ezer négyzetkilométert, hozzávetőleg 860 ezer lakossal. A magyar honvédség 1938. november 5. és 10. között vonult be a csehszlovák hadsereg által kiürített területre, ahol a lakosság mindenütt örömmel fogadta a katonákat.
E döntésnek köszönhetően újra magyar lett Kassa, Rozsnyó, Ungvár, Munkács, Beregszász, Rimaszombat, Érsekújvár, Komárom, Léva, Losonc és Fülek városa. Komáromba és Kassára maga Horthy Miklós kormányzó érkezett fehér lovon, Kassán pedig szlovákul is üdvözölte a helyieket.
Az Őrzők, vagyis a felvidéki Marcelházáról származó, családjával már a túlparton élő, Latinovits Zoltán-díjas versmondó, Gál László, az elhunyt Soóky Gál László irodalmár-publicista fia és Kreft-Horváth Márk, az említett alpolgármester fia a trianoni békediktátum szülte magyar kálváriát énekelte meg verseken és korabeli visszaemlékezéseken keresztül.
Előadásukban olyan irodalmárok művei hangzottak el, mint Wass Albert, Gyula diák, Kós Károly, Karinthy Frigyes, Reményik Sándor, Soóky László, Sík Sándor, Ratkó József. A szereplők a Cseh Tamás és Dinnyés József által korábban népszerűsített verseket, valamint népdalokat és korabeli, feldolgozott katonadalokat is beiktattak a műsorukba. Felidézték a trianoni veszteségeket és a hírhedt békediktátum további következményeit, egyebek mellett a kisebbségi sorba kényszerült magyarok kitelepítését és deportálását.
A könnyfakasztó, szívmarcangoló emlékezés mellett azonban az 1938-as visszacsatolás kapcsán a magyarság feltámadásának reménysége is felcsillant: „Öltözzetek csupa virágba, újra magyar föld lettetek…!“.
Juhász Ferenc Himnusztöredék című, Dinnyés József által megzenésített versét pedig többen már az Őrzőkkel együtt dúdolták: „Emeld fel fejedet, büszke nép, / Viselted a világ szégyenét, / Emelkedj magasba, kis haza, / Te, az elnyomatás iszonya, / Emeld föl szívedet, nemzetem, / Lángoljon a világegyetem!”.
A hosszasan zúgó, megérdemelt taps után a jelenlevők, a helyi Kempelen Farkas Középiskola és Kollégium honvéd kadétképzésében résztvevő diákjainak vezetésével kivonultak a hivatalépület főbejáratánál található Horthy-emléktáblához, amit az Endresz Csoport Egyesület és a Horthy Miklós Társaság a felvidéki Egy Jobb Komáromért Polgári Társulással együtt, 2020-ban leplezett le. Magyarország Kormányzója ugyanis 1938. november 6-án a szemközti hősi emlékszobor mellett szállt lóra, majd ahogy az emléktáblán is olvasható: „a Magyar Honvédség csapatai élén bevonult a húsz éves cseh rabság alól felszabadult Komáromba“.
Oláh Kálmán, Pro Urbe-díjas pedagógus-versmondó ünnepi beszédében így fogalmazott: „1938. november 6-a Komárom város napja, a város egyesítéséé. Ezen a napon érkezett az akkor még jóval kisebb Dél-Komáromba Horthy Miklós kormányzó, és a magyar csapatok élén vonult be a visszaszerzett Felvidékre. Én még abban az időben éltem, amikor negatív éllel beszéltek arról, hogy „Horthy jött a fehér lovon”, pedig valójában igazi örömünnep volt 50 – 60 ezer emberrel, akik örömükben sírva élték meg ezt a napot. Ne felejtsük el, a bécsi döntés nem háború nyomán született, és a magyar kormány csak a többségében magyarlakta területeket vette vissza! A fehér ló jelképiségét pedig ismerjük…”.
Azt is elárulta: a megemlékező műsor kapcsán, amit a Magyar Hatodosok Egyesület két tagja tartott, azt javasolta, hogy azt Ady Endre két verse keretezze. Az egyik Az eltévedt lovas: „Vak ügetését hallani hajdani, eltévedt lovasnak…”, a másik pedig az Új s új lovat című mű, melyben ez is elhangzik: „Segítsd meg Isten, új lovaddal a régi, hű útrakelőt”. Hozzáfűzte javaslata okát: „E két vers keretezi azt a 20 évet, amelyet a Kormányzó jelképez, akinek emléktáblájánál állunk, ami a bevonulást örökíti meg. Horthyról még ma is sok negatívumot hallunk, arról viszont megfeledkezünk, hogy egy több nyelven beszélő tengerésztisztről van szó, aki Ferenc József szárnysegédje lehetett, azaz bejáratos volt a császárhoz. 1916 után a Monarchia flottájának parancsnokaként élte meg a világháború elvesztését, a legmagasabb rangú magyar katonaként. Amikor megkeresték 1919 után, vállalta az ország újjáépítését és a békés (!) revíziót“.
Magvas beszédben hangsúlyozta:
Végül gondolatait József Attila A Dunánál című versével zárta. A Himnusz közös eléneklése után több egyesület, intézmény képviselői helyezték el koszorúikat a „beszédes“ emléktábla alatt, a fő szervezővel együtt vallva: „Csak a múltat ismerve épülhet a jövő“.
Nagy-Miskó Ildikó, muzsa.sk
