A Lehár Ferenc Polgári Társulás december 17-én 18 órától az Oda vagyok magáért című, vígjátékkal egybekötött koncerttel varázsol majd ünnepi hangulatot a komáromi Egressy Béni Városi Művelődési Központba. A múlt század zseniális zeneszerzője, Fényes Szabolcs születésének 110. évordulója alkalmából Klemen Terézia, e társulás elnöke írta, Hajdú László pedig rendezte a hiánypótló darabot, amelyben Nagy Ibolya, Déryné-díjas operett primadonna és Csengeri Attila, eMeRTon-díjas musial- és operettszínész több szerepet játszik.
„Száztíz évvel ezelőtt született a magyar könnyűzene egyik „legFÉNYESebb” állócsillaga, Fényes Szabolcs, jópár operett megalkotója, az Operettszínház többszörös igazgatója, s mivel a kiemelkedő zeneszerzőről és kalandos életű, igazi bohémről könyvet már írtak, de színmű még nem készült az életéről, vettem a bátorságot, és pótoltam e hiányt. Fülek, Budapest, Somorja, Nyitra, Kecskemét után Komárom már a tizedik helyszín lesz, ahol e produkciót bemutatjuk, s ekképp sokkal többen megismerhetik a személyét és a munkásságát, mint egy könyvből. Az életrajzi ihletésű vígjátékom egy humorral átszőtt, romantikus történet, amely rendezését Hajdú László vállalta“ – mondta el a Ma7-nek Klemen Terézia.
Az is a darab érdekessége, hogy a szerző által régóta jól ismert két színészt, Nagy Ibolyát és Csengeri Attilát, a budapesti Madách Színház közkedvelt „operaházi fantomját“ felváltva több szerepben láthatjuk. Például az Erkel Ferenc-díjas zeneszerző Fényes Szabolcsot és feleségét, Csikós Rózsit, továbbá az édesapját, Fényes Loránd mérnököt és a nejét, illetve a kor híres primadonnáit: Honthy Hannát és Karády Katalint, valamint a pályán őt elindító, segítő Harmath Imrét is alakítják“ – tudtuk meg a továbbiakban.
A szerző hangsúlyozta: „ Fényes Szabolcs kamasz zseninek számított, hiszen alig volt 19 éves, amikor 1931-ben bemutatták a második operettjét. Azt se feledjük el, hogy a múlt század 40-50-60-as éveiben sok kiváló filmsláger szerzője volt! A zenés vígjátékomban több dala elhangzik, majd bónuszként egy ünnepi hangulatfokozó koncert is következik – mindez együtt szünettel, bő két órában. Köztudott, hogy a jeles zeneszerzőt jó humorérzékkel áldotta meg a sors, s a Fészek Klubban közismert volt a kor neves művészeiből álló, Marasztal elnevezésű asztaltársasága. Mivel a vicceiről és az anekdotáiról szintén híres volt, természetesen a humor is a darabom részét képezi“.
Klemen Teréziának a korábrázolás és a szórakoztatás sajátos egyvelegét sikerült létrehoznia.
„Bemutatom az adott kort is, amelyben Fényes Szabolcsék éltek, valamint a politikai és társadalmi hangulatot, ám mindez nem szorítja háttérbe a dalait, amelyeket évtizedeken át milliók daloltak – dúdoltak az utcán vagy éppen odahaza. A magyar emberek ugyanis a XX. század örömteli és borzalmas eseményei közepette is szerettek énekelni, ekképp kifejezve a boldogságukat, szenvedésüket, reményeiket, s mindvégig próbáltak embernek maradni. Örvendetes, hogy a mai középkorúak és fiatalok között is vannak olyanok, akik az előző helyszíneken a színészekkel együtt énekelték a darabban elhangzó, fülbemászó dalokat“ – árulta el végül a sokoldalú interjúalanyunk.
