Emlékezések egy meg nem élt születésnap apropóján
Ez év november 3-án ünnepelné 80. születésnapját Konczer József, a Selye János Gimnázium egykori pedagógusa, sok-sok tanuló kedvenc tanára.
Felmenői apai és anyai ágon is „tősgyökeres” komáromiak voltak. A komáromi gimnáziumban érettségizett 1957-ben, majd a pozsonyi egyetemen szerzett kémia-matematika szakon tanári képesítést. A pozsonyi egyetem elvégzése után 1961-ben a Nyitrai Pedagógiai Kar tanársegédje, majd adjunktusa lett, kémiát oktatott. 1973-tól a komáromi magyar gimnáziumban folytatta pályafutását, ahol főleg kémiát, emellett néhány osztályban matematikát tanított. A kémia számára hobbi is volt, széleskörű, hatalmas tudással rendelkezett e területen.
Nagyszerű szakember volt: orvossá, vegyésszé, kémia szakos tanárrá lett egykori tanítványainak hosszú sora köszönheti neki szakmai ismereteinek megbízható alapjait, melyekre alapozva elindulhattak életpályájukon. Növendékei mindmáig emlegetik irántuk tanúsított nagyvonalú, baráti gesztusait, hisz ő mintegy munkatársként kezelte őket azzal a céllal, hogy majd önállóan gondolkodó és alkotó szellemiségű szakemberekként láthassa viszont őket. Aktívan vett részt nemcsak a kémia oktatásában, hanem a kémiai olimpiára való felkészítésben is. Az e téren és az oktatásban végzett munka ismertté tette nevét az egyetemi természettudományi karokon is. Tevékeny része volt abban, hogy a gimnázium a felvidéki iskolák élvonalába tartozik.
Az ő nemzedékének állampolgárként és magyarként is számos ideológiai és politikai széljárást kellett megtapasztalnia, ám komáromiként, gimnáziumi tanárként, bölcsen gondolkodó emberként mindig azt az utat választotta, ami a gimnáziumnak s általa diákjainak is a leginkább jó és célravezető volt. 1982-ben megszerezte a doktorátust, 1984-ben kerületi kitüntetésben és az iskolaügyi minisztérium külön elismerésben részesítette.
Vidám, nagyvonalú ember volt, erre nevelte tanítványait is. Öt gimnáziumi osztálynak volt osztályfőnöke, volt diákjai őszintén ragaszkodtak hozzá. Erről tanúskodtak az osztálytalálkozók, ahol barátként sok boldog órát töltött el volt tanítványaival. Ő volt az a tanár, akivel bármiről lehetett beszélgetni. Fiatal korában kiváló, sokoldalú sportoló volt, az iskolánkban is évekig vezette a fiúk kosárlabdacsapatát. Boldog ember volt, szerette embertársait, családját, hivatását és szülővárosát. Élete tartalmas, érdeklődési köre szerteágazó volt, emellett megőrizte szerénységét, mások iránti érzékenységét, tapintatosságát.
Gyermekeinek, a családjának, az unokáinak, a tanítványainak helyes feladatokat, célokat tudott iránytűként kitűzni, s talán ez az egyik legfontosabb dolog, amit az ember életében tehet. Hiszen gyermekei a maguk választotta életútjukon elismert emberek, lánya az édesapa pedagógusi pályáját folytatja tovább a gimnáziumban, s nagyapaként még megérhette, hogy az ő nevét viselő unokája országos és nemzetközi tanulmányi versenyeken előkelő helyezéseket elérve bizonyította: a mag jó talajba hullt. Hiszen egy pedagógus földi pályája halálával ugyan véget ért, de mindaz, amit átadott: önmagából – az emberből és a tudásából, tovább él mindazokban, akiket tanított, nevelt.
Emlékét megőrizzük, és tiszteletünk jeléül a család segítségével az iskola kémiai laboratóriumát dr. Konczer József tanár úrról neveztük el.
Andruskó Imre,
a Selye János Gimnázium igazgatója
(katedra.sk)
