Tavaly szeptemberben a Microsoft bejelentette, hogy megveszi a Nokia okostelefonokkal foglalkozó üzletágát. Pénteken lezárul életünk egyik meghatározó korszaka,így fontos áttekintünk egy kicsit a történetét.
A Nokia története 1865-ben kezdődött, azaz pontosan 149 éves. A romantikára hajlamos emberek számára tragikusan hathat, hogy a céget nem a 150. születésnapján temetik el az okostelefonok gátlástalan csatamezején, annyi vígaszt adhatunk, hogy a nevét arról a folyóról kapta, ami átszelte a várost, ahol elkezdte világhódító útját.
A cég alapítója Fredrik Idestam bányászati mérnök volt, aki 65-ben cellulóz-feldolgozó üzemet alapított és papírgyártásba fogott. A cég fokozatosan növekedett, mígnem 1871-ben részvénytársasággá alakult, és felvette a Nokia Company nevet, azt, amit ma is ismerünk. Sokáig szó sem volt arról, hogy bármiféle elektronikai eszközt gyártsanak, csak 1902-től vették fel a villamosenergia-termelést a tevékenységeik közé.
A cég már 45 éves volt, amikor 1967-ben egyesült a Finn Kaucsuk Művekkel és a Finn Kábel Művekkel és megalakult a Nokia Corporation multinacionális vállalat. Ekkor a régi termékek mellett (autó- és kerékpárgumi, gumicsizma, papír és műanyag) olyan termékeket is elkezdett gyártani, mint a kommunikációs kábelek, televíziókészülékek és háztartási gépek, személyi számítógépek vagy a katonai kommunikációs felszerelések.
A nagy 67-es egyesülés után a kábel divízió elektronikai részlegét külön szedték és telekommunikációs eszközöket kezdtek gyártani. Ezután kezdődött a telefonforradalom. 1970-től mindenféle állami beavatkozások majd felvásárlások történtek, de most csak a lényeget mondjuk.
Az első mobilkészülékek királya a Nokia Talkman volt, ami 1984-ben olyan hatást gyakorolt az emberekre, mint néhány évvel ezelőtt a iPhone, csak megszorozva öttel. A telefon akkor 24 ezer finn márkába került, ami ma nagyjából 4040 eurónak felel meg, azaz infláció nélkül 1,2 millió forintnak. 1987-ben pedig az lendítette fel az érdeklődést iránta, hogy lefényképezték Gorbacsovot, amint épp egy Mobira Cityman készülék segítségével beszél a moszkvai kommunikációs miniszterével Helsinkiből.
1990-ben indult meg az eslő tömeggyártás és bemutatták az első digitális hálózatokat. Nyolc évvel később pedig bejelentették, hogy legyártották a 100 milliomodik mobiltelefont, amivel a világ legnagyobb mobiltelefon-gyártójává léptek elő. Az első 3G technológiát támogató modell, a Nokia 6650 2002-ben jelent meg és utána töretlen volt a vállalat sikere, olyannyira, hogy 2005 nyarán a cég túladott az 1 milliárdodik mobilkészüléken.
A siker egészen 2007-ig tartott, amikor megjelentek az első iPhone-ok. Az évek során a Nokia a biztos piaci siker útján haladt és főként közepes árkategóriájú telefonokat gyártott. Ezek közös jellemzője volt, hogy csupán SMS és MMS küldésre voltak képesek. (Az SMS érkezésekor hallható csipogás az SMS szó morzejele.) Az iPhone megjelenése azonban teljesen átrendezte a mobilos piacot, és az okostelefonok vették át az uralmat. A Nokia pedig sorra hibázta el a termékbevezetéseteket.
Az egykori piacvezető cég a 2010-es években már erős lejtmenetett vett, sorra zárták be a gyárakat és csökkenni kezdtek a részvényeimek árfolyama. A Nokia 1992-től vmár jelen volt Magyarországon, rengeteg fejlesztést hajtottak végre itthon és több ezer embert foglalkoztattak egészen 2012-ig. Ekkor a társaság 2012 elején bejelentette, hogy több ezer munkavállalójától kell megválnia, mert Ázsiába helyezi át megmaradt üzemeit. Ez a bejelentés a hazai dolgozókat érte a legrosszabbul, 4000 elbocsátott dolgozóból 2300-at a komáromi gyártól küldtek el.
A hang
A „Nokia tune” nevű csengőhang egy 19. századbeli, Gran Vals című gitárdarabon alapul, amelyet Francisco Tárrega spanyol muzsikus írt. 1998-ban vette fel új nevét, miután a cég hírét vette, hogy az emberek csak a „Nokia csengőhangja”-ként (Nokia tune) emlegetik.
(A cikk forássa a Wikipedia)
target=”_blank”>Hír24
