A Csemadok Perbetei Alapszervezete öt település részvételével negyedik alkalommal rendezett Népművészeti fesztivált a helyi kultúrházban.
Krutek Andrea a rendezvény műsorvezetője köszöntötte a megjelenteket, köztük Petheő Attilát, a Csemadok Komáromi Területi Választmányának elnökét, Domin Istvánt, az MKP EP jelöltjét, Kósa Józsefet, Perbete polgármesterét.
Török Sarolta, a helyi Csemadok elnöke ünnepi beszédében hangsúlyozta: „Az egyéni és közösségi identitás kialakulásának és létezésének gyökere a hagyományok világából ered, amelynek elvesztése a személyes identitás elvesztéséhez vezet. Sebő Ferenc Népzenei olvasókönyvét idézve kiemelte: rohamos és gyökeres korszakváltást élünk, ezért „Noé módjára alaposan meg kell fontolnunk, mit mentünk át a bárkánkon a mindent elsöprő Özönvíz – értékválság – utáni korszak számára.”
Török Sarolta elmondta azt is, a Népművészeti Fesztivál megrendezésével Hagyományt teremtettek 
Perbetén. „Azzal, hogy a Csemadok Perbetei Alapszervezete mellett néptánccsoport és népdalkör működik a hagyományőrzést, de kultúránknak a továbbörökítését, mentését is vállaltuk. Az is fontos, hogy a fellépő csoportok bemutatják munkájukat, kapcsolatokat építenek ki, melyek barátságok kezdetét jelenthetik. Kodály Zoltán jól látta, hogy a néphagyomány nem töltötte be rendeltetését azzal, hogy a nép zenei életét ellátta. Köze van még az élethez, a mindnyájunk életéhez. Eljön még az idő, mikor a művelt réteg a néptől átvett hagyományt újra átadhatja a nemzeti közösségnek, a nemzetté vált népnek. Nemzeti-népi kultúránk fennmaradásához szeretnénk hozzájárulni azzal is, hogy a táncházzal alkalmat teremtünk a táncok és népdalok megtanulásának, abban a reményben, hogy kialakul egy közösség, aki szívesen választja ezt a szórakozási formát. Mint ahogy ez midig is közösségi műfaj volt. Régen az emberek a tánccal minden érzésüket kifejezhették, s ezáltal feldolgozhatták. A mulatságokban kiénekelhették bánatukat, örömüket, kitáncolhatták mérgüket, féltékenységüket, udvarolhattak kedvesüknek, ápolhatták házasságukat, barátságaikat. Odafigyelhettek egymásra: múlatták az időt, mert az odafigyelésre időt kell szánni” – fogalmazott.
A fesztiválon elsőként a Perbetei Magyar Tannyelvű Alapiskola mesemondója – Répás János – lépett színpadra, majd a Nyitnikék óvoda gyermekei.
Az óvodások után a Napraforgó néptáncegyüttes kiscsoportját láthattuk. A Napraforgó Gyermek Néptáncegyüttes több mint 10 éves múltra tekint vissza. A Perbetei Magyar Tannyelvű Alapiskola és a Csemadok alapszervezete mellett működik jelenleg 3 csoporttal 35 taggal, akik között már óvodások is vannak. Fő feladatának tekinti a magyar nyelvterület néptáncainak és gyermekjátékainak megismertetését, valamint azok színpadra vitelét. Az elmúlt években a Kárpát-medence több tájegységének táncait, gyermekjátékait mutatta be. Az együttes rendszeres résztvevője a környékbeli népművészeti fesztiváloknak a Csemadok által szervezett Kolozsnémai Járási Dal- és Táncünnepélynek. A csoport vezetői Jakab Katalin és Szabó Edit.
A naszvadi Csemadok alapszervezet kezdeményezésére 2008 szeptemberében megkezdte működését a helyi gyermek néptánccsoport. 2009 júniusában a csoport felvette a Pettyem nevet, mely elnevezés régi naszvadi utcanévre utal. 2012-től a magas létszám miatt a csoport Kis Pettyem és Pettyem néven működik tovább. Az együttes létszáma 45 fő. 2013-tól három korcsoportban folyik a néptánc oktatása: óvodás, alsó tagozatos és felső tagozatos-középiskolás csoport. Főként helyi és a környező települések kulturális rendezvényein lépnek színpadra. 2013-ban a Magyarországon megrendezett Észak- Dunántúli Népművészeti Ki mit tud-on két koreográfiával indultak, ahol ezüst- illetve arany minősítést kaptak. A csoport művészeti vezetői Dr. Malomsoki István és Dr. Malomsokiné Varga Nóra. A mai rendezvényre a legidősebb korosztály jött el.
Őket követte a színpadon a Bellő Néptáncegyüttes, amely az ógyallai Feszty Árpád Alapiskola és óvoda mellett működik. Tavaly ünnepelte megalakulásának 15. évfordulóját. A tánccsoport működését a 2007-ben megalakult Bellő-Konkoly-Thege Polgári társulás segíti elő.
Az együttes kezdő, haladó és ifjúsági csoporttal rendelkezik, melyekben közel 50 gyermek örömmel játszik és táncol. Szívesen tesznek eleget minden felkérésnek a különböző fesztiválokon és ünnepségeken régiójukban és külföldön egyaránt. Céljuk a Kárpát-medence magyar néphagyományának átörökítése a következő nemzedék számára. A csoport minden évben új koreográfiával jelentkezik. Az évek során több elismerésben volt részük, melyek közül a legemlékezetesebb a veszprémi nemzetközi táncversenyen szerzett ezüst és bronz minősítés. Fellépéseik során a talpalávalót a Bellő zenekar biztosítja. Művészeti vezetőjük Deme László. Koreográfusaik Habodász Erika és Botló Ákos.
A Bellő Néptánccsoportot követően 2 perbetei kislányt hallhattunk. Borvák Barbara és Tóth Emília a perbetei alapiskola alsó tagozatos tanulói. Nagyon szeretnek énekelni, ők képviselték iskolát a madari, felsőszeli és érsekújvári népdalversenyen. Egy népdalcsokrot adtak elő.
A Napraforgó Néptáncegyüttes kiscsoportját már láthattuk. A középső – és nagycsoport dunántúli ugróst és friss csárdást mutatott be.
Ismét a Bellő Néptáncegyüttes műsora következett, majd a Csemadok helyi alapszervezete mellett működő Árvalányhaj Népdalkör a magyar népdal szépségét hirdeti. Brath Tibor vezetésével a népdal iránti tisztelettel és hozzáértéssel nyúlnak ehhez az ősi kincshez. A csoport rendszeresen fellép a községi rendezvényeken, valamint bekapcsolódik a Bíborpiros szép rózsa országos népzenei vetélkedőbe. Az Árvalányhaj Népdalkör 2013-ban az országos megmérettetésen ezüstsávos minősítést nyert el.
A Martosi hagyományőrző Együttes Martos és környéke zenés és táncos hagyományait gyűjtötte össze és állította színpadra. Nekik is köszönhető, hogy a martosi színpompás viselet nem került feledésbe, sőt bemutatták számtalan helyen .Az együttes menyecskekórusként alakult. Bekapcsolódtak a Tavaszi szél vizet áraszt mozgalomba – kétszer kaptak arany fokozatú minősítést és elnyerték a Csemadok kiváló népművészeti csoportja címet is. Változást hozott az együttesbe a férfiak csatlakozása, mely lehetővé tette, hogy az énekes szokások mellett táncokat is feldolgozzanak.
A csoport jelenleg 20 taggal működik. Ma már nem csak a martosi, de a környékbeli falvak táncanyagaiból is ízelítőt adnak – mint Kéménd, Tardoskedd, Mátyusföld.
2009-ben az együttes női tagjai beneveztek a Bíborpiros szép rózsa népzenei és népdalversenyre, ahol arany fokozatú minősítést értek el. Ezt a sikert 2011-ben megismételték és Dunaszerdahelyen az országos döntőben kiemelt arany fokozatú minősítést értek el. Munkájuk megbecsüléseként 2009-ben az martosi önkormányzattól a településért díjat kapták.Kéméndi táncokat adtak elő.
Ahogy már az elmúlt években megszokhattuk, a fesztivál programját gazdagítják a citerazenekarok is. Ebben az évben a Viza citerazenekart hallgathatták.
Naszvad első citerazenekara 1965-ben alakult. Ettől kezdve egészen napjainkig a citera szerves része a naszvadi csemadok alapszervezetnek. A zenekar 2001-ben új lendületet kapott, ettől kezdve Viza néven működik. Az azóta többször is megfiatalodott zenekar a hagyományos citerázás mellett a modern, hangszerelt citerajáték kedvelője, művelője. Résztvevője a Bíborpiros szép rózsa országos népzenei vetélkedőnek, de mind emellet fellépnek falunapokon, baráti találkozókon, a határon innen és túl. Napjainkban a később kialakult Kis Viza citerazenekar tagjaival lépnek fel közösen, mint ahogyan ezt láthatják ma is. A zenekarvezető Dobosi Tamás.
A citerások után ismét a Martosi Hagyományőrző egyesület következett. Pilikét és komárom környéki táncokat adtak elő.
A rendezvény első részét a Csemadok Szentpéteri Alapszervezetének hagyományőrző csoportja zárta, akik a „Szentpéteri lakodalmas” rövid változatát mutatták be, Havran Erzsébet művészeti vezető megnyitásával.
Szentpéteren harminckét év után – 2007-ben – újra bemutatták a „Szentpéteri lakodalmas – gyöngyös bokréta” hagyomány-felújító előadást. A Szentpéter gazdag néprajzi forrásaiból merítő előadás a nyugdíjasklub Hagyományőrző Csoportjának jóvoltából valósult meg.
Az előadás nem kevesebbre – kultúrtörténeti szellemidézésre vállalkozott. A gyökereknek, az ősöknek, a község lakosságának több évszázados lakodalmi hagyományait idézte fel. A múlt lassan teljesen feledésbe merülő értékeit varázsolta élővé. A lakodalom fontos életalkotó eseményén keresztül az ősök szokásait, hitét és derűjét, asszonyok-lányok kedves-finom éneklését, férfiak-legények hol zokogó, hol duhaj-vidám nótázásait, a bor imádatát, egy új család létrejöttét elevenítette fel. Tették ezt annak tudatában, hogy nem lehet jövőt építeni múltunk ismerete, gyökereinkhez való ragaszkodás nélkül. Illetve az elkövetkező nemzedékek jövőjének érdekében, megmaradásunkért, kultúránkért, magyarságtudatunkért!
A rendezvény második része a táncház volt. A talpalávalót természetesen továbbra is a Bellő zenekar húzta. Habodász Erika a Bellő Néptáncegyüttes koreográfusa gömöri táncokat tanított be az érdeklődőknek.
A rendezvény továbbra is lehetőséget kíván teremteni a régióban működő népművészeti csoportok bemutatkozására, illetve szakmai továbbfejlődésükre. További célja, a népművészeti értékek szélesebb körű népszerűsítése.
(A képek kattintással nagyíthatók!)
Miriák Ferenc, Felvidék.ma
Fotók: a szerző felvételei
