Nem sikerült módosítani az államnyelvtörvényt a kisebbség javára. Peter Osuský (SaS) módosító indítványa ugyanis, amellyel többek közt a törvény értelmében kiróható bírságokat akarta megszüntetni, nem ment keresztül a törvényhozáson.
„A fő szándékom az volt, hogy kimaradjanak az államnyelvtörvényből azok a rendelkezések, amelyek az államnyelv védelmének ürügyén indokolatlanul beavatkoznak a szabad információáramlásba” – fogalmazott Osuský a törvénymódosító indítvány indoklásában.
A képviselő azt javasolta továbbá, hogy maradjon ki a törvényből az a rendelkezés, amely alapján az államnyelv előnyt élvez a Szlovákia területén használatos többi nyelvvel szemben. Osuský azt állítja, tisztán ellentmondást nem tűrő rendelkezésről van szó, amelynek semmilyen valós jelentősége nincs.
Az ellenzéki képviselő azt is szerette volna, ha a helységek, vagy azok részei, az utcák, a közterületek más nyelveken is megjelölhetőek lennének. Módosító indítványa egyúttal lehetővé tette volna a különböző média vagy a települési hangosbemondók számára, hogy szabadon dönthessenek arról, milyen nyelven terjesztik az információkat. Mindez elsősorban a nyilvánosság előtt fellépő magán alanyokra vonatkozott volna.
A jogszabály azt is lehetővé tette volna, hogy például az egészségügy területén dolgozóknak nem kellene alapvetően szlovákul beszélniük a pácienseikkel. Ha a módosító indítvány keresztülment volna a törvényhozáson, közös megegyezéssel eldönthették volna, milyen nyelven kívánnak kommunikálni. De szerepelt Osuský javaslatában az is, hogy az egyházak és a vallási társaságok maguk dönthetik el, milyen nyelven kommunikálnak a híveikkel.
Ugyanúgy érvényes lett volna, hogy a kisebbségi iskolákban a pedagógiai és egyéb dokumentációt az adott kisebbség nyelvén vezethették volna. „Az oktatási minisztérium meghatározta volna annak a dokumentációnak a terjedelmét, amelyet ezekben az iskolákban is államnyelven, azaz kétnyelvűen kellene vezetni” – fűzte hozzá Osuský.
dé, Felvidék.ma
