A Magyar Szövetség egy héttel ezelőtt a megyercsi Boschán kastélyban tartotta a helyi elnökökkel kibővített komáromi járási elnökség ülését, melynek fő témája a párt szeptember 28-i országos kongresszusa volt. Az ülésen a járási elnökség a tanácskozási joggal résztvevő helyi szervezetek elnökeinek egyhangú támogatása mellett arról is döntött, hogy a helyi szervezetek jelölései alapján Becse Norbertet, a felvidéki magyar párt eddigi járási elnökét és Nyitra megyei képviselőjét támogatja országos elnöknek a szeptember 28-i tisztújító kongresszuson.
Becse Norbert vetélytársai az elnöki posztért folytatandó küzdelemben a következő politikusok: Gubík László, Cziprusz Zoltán és Pandy Péter. Régiónk elnökjelöltjével a motivációjáról és a terveiről beszélgettünk, melyeket az országos elnökké való megválasztása esetén, többedmagával együtt szeretne megvalósítani.
Miért tartja fontosnak azt, hogy harcba szálljon a Magyar Szövetség országos pártelnöki posztjáért?
Mindig is a magyarságért dolgoztam, hogy minél tovább kitartsunk, megmaradjunk, és politika nélkül ez nem működik. Érzékelem a tanácstalanságot pártköreinkben, és úgy érzem, megfelelő alternatívát tudok nyújtani egy megújhodási folyamatban. Tehát motivációm a munka, az újratervezés és a kiútmutatás választóink számára.
Ön járási elnökként és megyei képviselőként is részese volt a felvidéki magyar párt eddigi sikereinek, valamint kudarcainak. Mit emelne ki az eddigi közös eredményeik és hibáik közül?
Megyei szinten sikeresek vagyunk. Középiskoláink megújulnak, fejlődnek, Jókai Színházunk új lendületet kapott, a komáromi kórház jó kezekbe került, a másod- és harmadrendű útjainkat felújítjuk, a Szinnyei József Könyvtárunk újjáéledt, a Duna Menti Múzeumunk újjászületik. Persze, mindent lehetne nagyobb elánnal is végezni, de az anyagi források komoly gátat szabnak az elképzeléseink megvalósításának. Legsúlyosabb hibánk a hídjaaink katasztrofális állapota, aszokkal évtizedeken keresztül nem foglalkoztunk, továbbá a szociális hálózatunk alul-kapacitása, a szakorvosok hiánya, a munkahelyteremtés alacsony szintje.
Véleménye szerint hogyan ébreszthetők fel „Csipkerózsika-álmukból” a passzív helyi szervezetek, illetve járási és helyi elnökségek?
Megfelelő, olvasható kommunikációval, hogy szervezeteink tagjai ismerjék az irányt. Egy olyan Szervezési Működési Szabályzat elfogadásával, amely meghatározza az elnökségek pontos feladatait, és lehetővé teszi az alvó tagok sikeres cseréjét. Ismét járnunk kell a járás községeit, városait, új kapcsolatokat kell kiépítenünk a társadalmi szervezetek, nonprofit szervezetek képviselőivel. Tehát munkával!
Milyen változtatásokat eszközölne a párt szerkezetében, hierarchiájában, s változtatna-e a pártprogram eddigi prioritásain újítással és/vagy kibővítéssel?
A párt felépítésében nem látok különösebb hiányosságokat. Helyi szervezet, járás, kerület és országos szint. Az egy más kérdés, hogy a központi struktúra mennyire hatékony, a titkáraink milyen munkát végeznek. Itt látok változásért kiáltó jeleket, de az egészet behatárolja a pénzügyi keret. Láthatóvá kell tenni a pártot, vissza kell hozni a szakpolitikát, meg kell nyílnunk a fiatalok számára, például a Via Nova újragondolásával.
Bár az MSZ országosan is a második legtöbb polgármesterrel és a legtöbb megyei képviselővel rendelkezik, képtelen volt bejutni az országos törvényhozásba. Hogyan látja, ahhoz, hogy ez majd sikerüljön, önállóan vagy koalícióban kellene-e indulnia a parlamentbe jutásért?
Belátásom szerint három év áll a rendelkezésünkre az építkezéshez. Sokan regionális pártként látnak bennünket, valaki a Felvidéki Nemzeti Tanács megalakítását szorgalmazza. Nehéz így vaktában megmondani, hogy 2027-ben milyen kondícióban lesz ez a párt, de én az önálló induláshoz szeretném a pártot elvezetni. A partnerek keresése, a koalíciós szövetséges megtalálása összetett feladat. Ha a megyei politikából indulok ki, széles a választék.
Akad-e olyan kormánypárti vagy ellenzéki szlovák párt, amely megítélése szerint a felvidéki magyarság természetes politikai szövetségesének tartható?
Szerintem olyan pártot, amely a mi természetes partnerünk lenne, nem tudok mondani. Igen, értékrendileg meghatározhatunk olyan pártokat, amelyek közelebb állnak hozzánk, de mivel mi kisebbségi erőként definiáljuk magunkat, nem lehetünk kirekesztőek. A leendő szövetségesünknek el kell fogadnia a mi célkitűzéseinket, és partnerként kell ránk tekintenie.
Az bebizonyosodott, hogy Ön élvezi pártja komáromi járási elnökségének támogatását, de más régiókban mennyire (el)ismert politikus?
Nyitra Megye Önkormányzatának vagyok a képviselője már 2013-tól, 5 magyar járásban tevékenykedem. Biztos vagyok benne, hogy nincs olyan járási szervezet, ahol ne ismernének. Az, hogy nem vagyok országosan exponált alak, szerintem előny. Ami az (el)ismertségemet illeti, ez a jövő zenéje. Munkára jelentkezem!
Az elnökjelöltek közül kit tart a legerősebb vetélytársának, s melyik az a saját tulajdonsága, amely miatt érdemesebb lenne Önre voksolni?
Tudomásom szerint négy elnökjelölt indul a megmérettetésen. Nehezen tudom elképzelni, hogy sikerül az elnököt megválasztanunk az első körben. Szerintem Pandy úr számára a második kör biztosított. Felvetődik a kérdés, hogy azon jelöltek, akik nem jutottak a második körbe, mennyire tudják a rájuk leadott voksokat célirányosan befolyásolni. Én járási elnökként ismerem a szerkezetet, a munkát. Kompromisszum kész, gyakorlatias ember vagyok, aki következetesen áll a feladatok megvalósításához.
Megválasztása esetén szívesebben dolgozna együtt egyszínű vagy sokszínű csapattal?
Mindenképpen a sokszínű csapat híve vagyok, amely regionálisan is képviseli a régiókat. A véleménykülönbségben sem látok kivetni valót, de a külső kommunikációnak egységesnek kell lennie. Csatározhatunk párton belül, de a választónak ezt nem szabad érzékelnie. Szakmailag megalapozott döntéseket kell a csapatnak hoznia.
Országos elnökként mi lenne az az elsődleges feladat, amit haladéktalanul el akarna végezni?
Több ilyen is van. A szakpolitikát kell újraindítanunk. A sajtóosztályt kell munkára bírnunk, hogy naprakészek legyünk. Pénzügyi helyzetünket felmérve, egy széleskörű közvélemyénykutatást rendelnék, hogy megismerhessük a választók valós gondjait, elképzeléseit. Lesz mit csinálni!
Nagy-Miskó Ildikó, dunataj.sk
