Priskin Tamás magyar válogatott focista volt a gútai Corvin Mátyás Alapiskola vendége, október 24-én. Priskin a Komárom melletti Patról indult, Angliáig, Oroszországig, Izraelig jutott. Valóra vált több álma is, de mint mondta: mindig tartotta magát a mondáshoz: Soha ne feledd, hogy honnan jöttél! „Mindig büszke voltam rá, hogy felvidéki srác vagyok, hogy felvidéki kis faluból származom” – mondta az iskolásoknak a sportoló.
Kis faluból is el lehet jutni a nagyvilágba, kitartással, kemény munkával és lemondásokkal, az élvonalba lehet kerülni – így lehetne összefoglalni Priskin Tamás pályafutásának kezdetét. Patról Komáromba költöztek, ott az Eötvös utcai iskolába járt, és hetente több alkalommal is edzett, így került a KFC Komárno együtteséhez. 14 évesen egy próbajátéknak köszönhetően került Győrbe, ahol rövid időn belül az Ifi A csapatból a felnőttek közé került. A csatár 19 évesen Angliába szerződött, ott a Premier League-ban játszó Watfordban játszott. Míg Priskin a saját történetét mesélte, felhívta a gyerekek figyelmét, milyen fontos a nyelvtanulás, hiszen neki is könnyebb lett volna, ha tud angolul.
Angliából egy teljesen új, ismeretlen közegbe került, Oroszországba, ami teljesen más edzésformát, játékot jelentett, mint amit addig megszokott. De kiemelte, hogy társalgási szinten sikerült megtanulnia oroszul, és nagyon megszerették a drukkerek, viszont voltak nehéz helyzetek, például mikor veszített a csapat, volt, hogy nem mehettek haza egy hétig, mert az edző nem engedte el őket. Oroszországból egy bécsi klub szerződtette, viszont kölcsönjátékosként Izraelbe került, az ország egyik legnagyobb klubjához. Azt a fél évet, amíg ott volt, az orosz foci után, szinte nyaralásnak érezte, és sok tapasztalatot szerzett.
Hosszú utak után visszaérkezett Győrbe, az ETO-ba, de nem volt egyszerű helyzetben, mert a csapatanyagi gondokkal küzdött, így a pozsonyi Slovanhoz igazolt, akikkel sikerült egy álmát valóra váltania: bajnoki címet nyert. Arra a kérdésre, hogy miért nem a DAC-hoz igazolt, elmondta: akkoriban a dunaszerdahelyi csapat még nem volt az élvonalban, de ha most kéne választania, biztosan a zöld-sárgákhoz igazolna.
A szlovák fővárosból, a magyar fővárosba, a legikonikusabb klubhoz került: a Ferencvároshoz. Ha a Fradi hív, nem lehet nemet mondani, ez egy csodálatos közeg, aki egyszer fradista volt, az is marad, a csapatnak nagyszerű szurkolótábora van, igazi közösség, és lépten-nyomon fradistákkal találkozott – mesélte emlékeit a sportoló. A zöld-fehérekkel is sikerült bajnoki címet nyernie, amire szintén nagyon büszke. Budapestről visszakerült Győrbe, ahol a fiatalabb játékosokat mentorálta, sajnos nem sikerült a csapatnak feljutnia az NBI-be, de akkor is büszke rá, hogy az ETO-nál focizhatott. „Öröm számomra, hogy a pályafutásomat keretbe tudtam foglalni, úgy, hogy az ETO-nál lettem profi labdarúgó és Győrben fejezhettem be a labdarúgó pályafutásomat.” – mondta Priskin.
Előadása végén Priskin a nemzeti csapatban lejátszott 10 évéről is beszélt, amire csak 2005 után nyílt lehetősége, hiszen akkor kapta meg a magyar állampolgárságot (Csehszlovákiában született, így addig szlovák állampolgár volt). LotharMatthäus szövetségi kapitány vezetése alatt játszhatott kedvenc csapata a Real Madrid ellen, és kedvenc játékosa Ronaldo ellen is, és Argentína ellen is pályára léphetett, amivel szintén egy álma vált valóra.
A profi sport karrier befejezése után is focizik, Ausztriába jár hetente, mellette egyetemre jár, sportszervezési szakon tanul, sportdiplomáciában vagy sportvezetésben szeretne tevékenykedni. Közben sportigazgatóként dolgozik az Üstökös FC Győrnél, ahol 300 gyermek sportol. Pályafutásáról egy könyv is készült, valamint beválasztották Győr város sportlegendái közé.
Az előadás után a gyermekeknek rengeteg kérdése volt, amire a focista türelemmel válaszolgatott, az aláírás osztás közben többen büszkélkedtek vele, hogy ők is fociznak.
Priskin igazi példakép lehet a kisfocistáknak, hiszen egy 600 fős kistelepülésről indulva jutott el az angol Premier League-be, játszott világsztárokkal egy pályán. És mint mondta, mindig büszke volt rá, honnét indult.
Vadkerti Neszméri Csilla, dunataj.sk
