A legnézettebb szlovák kereskedelmi csatorna fő műsoridőben a múlt hét végén közvetített híradójában színes, ha úgy tetszik, időkitöltő hírként azt a kérdést vetették fel, vajon miért van az, hogy Szlovákia déli vidékein annyira kedvelik a magas háztetős, manzárdos családi házakat, míg északabbra az egyszerűbb, anyagtakarékos tetőket részesítik előnyben. A felvetett kérdésre nem született érdemleges válasz, mindössze az a feltételezés hangzott el, hogy bizonyára a módosabb lét deklarálására volt hivatott ez a múltban gyakran alkalmazott építészeti megoldás. Nos, a téma bennünket is érdekelt, s arra többek között dr. Vadkerty Katalinnak Machnyik Andor Csallóköz című könyvéhez írt utószavában találtuk meg a hiteles választ, melyből kiderül, hogy ennek az építkezési szokásnak egyáltalán nem ízlésbeli, sokkal inkább politikai, illetve történelmi háttere van. Mint ismeretes, az első világháború befejezése után megindult az Osztrák-Magyar Monarchia feldarabolása úgynevezett „nemzeti” államokra. Az új országok földreformként felosztották a nagy földbirtokokat. Ez a földreform a Csehszlovák Köztársaságban hivatott volt a vegyes lakosságú területek elszlovákosításának és az összefüggő magyar etnikai tömbök feldarabolásának elősegítésére. Ezt szolgálta a cseh, morva és szlovák bérlők betelepítése, akiknek kérelme kiemelt elbírálásban részesült. A kiutalt földeket az Állami Földhivatal által megszabott áron értékesítették, ők végezték a teljes ügyintézést, választották ki a kiutalásra érdemesnek tartott személyeket. A betelepítések céljából jött létre 1925-ben az Állami Földhivatal Telepítési Osztálya, melynek fő feladata a déli határövezet állami kolonizálása volt. Az Állami Földhivatal a telepeseket mindenben támogatta. A birtokok megvásárlására, felszerelésére és üzemelésére alacsonyabb kamatú hitelt, kedvező részletfizetési feltételeket és állami garanciát kaptak. Ez az intézmény kezdte terjeszteni a gazdasági válság idején a nehézségekkel küzdő kolonisták körében a dohánytermesztést, majd ennek sikertelensége után a fűszerpaprika termesztését. És itt jutottunk el a feltett kérdés megválaszolásához. A kolonizálás a gazdálkodás és a kultúra területe mellett egy új építészeti stílus meghonosítására is kiterjedt. Az Állami Tervhivatal a kormány utasítására típusházakat terveztetett, melyek terveit ingyen osztották az érdeklődőknek, s egyben az építés ingyenes műszaki felügyeletét is vállalták. Ezen tervek alapján jelentek meg, s terjedtek el a Csallóközben a helyi építési szokásokat ellensúlyozandó a magas sátortetős, manzárdos lakóházak, a morva építészetre jellemző díszítésekkel, megváltoztatva a magyar falvak hagyományos képét.
-nkzs-
DUNATÁJ HETILAP
