2020 végén lejár a Komárom és Pozson közötti személyvasúti forgalomra vonatkozó, tíz évig érvényben lévő bérleti szerződés. Annak ellenére, hogy a vasúti személyszállítási rendszer egyik szárnyvonaláról van szó, évente több, mint négy millió utassal büszkélkedhet. Nem csoda, hiszen a főváros városközeli tőmegközlekedését korszerű, környezetkímélő módon biztosítja, komfortos vasúti szerelvényekkel (általában és 2020 végéig), immár tíz éve. Kétéves átmeneti időszak következik, mivel a közlekedési tárca által meghirdetett nemzetközi pályázat, amely újabb tíz évre határozza meg a személyszállító kilétét, 2023-ban lép érvénybe. A közlekedési tárca időközben meghirdette a nemzetközi pályázatát. Az eddigi üzemeltető, a cseh RegioJet közvetlen megbízásban reménykedett 2023-tól, újabb tíz évre. Ne feledjük el, 2010-től is pályázat nélküli, közvetlen megbízás alapján üzemelteti a Komárom és Pozsony közötti vasúti személyszállítást. Az elmúlt tíz évben megtapasztalt teljesítménye nagyjából teljesítette az elvárásokat, ám a következő tíz évre mindenképpen nemzetközi pályázattal kellene meghatározni a személyvonal üzemeltetőjét. Ebben az esetben azonban a RegioJet megszellőztette, hogy a következő két éves átmeneti időszakra szóló hosszabbításra, amennyiben felkérést kap, alaposan lecsökkenhet a személyi vasúti szerelvények száma, ezáltal az utazás komfortja. Pályázat esetén az azt követő tíz év bizonytalansága miatt. Sőt, erőteljesebb visszavonulást is kilátásba helyezett. Itt kell azonban megjegyezni, hogy amennyiben a kétéves átmeneti időszakban a mai személyszállító kivonja forgalomból a korszerű, komfortos vasúti szerelvényeit, alaposan megcsappanhat a személyvonatok iránti érdeklődés. Az éves négymilliós utasszám az utazási komfort és a járatok sűrűségének alapos gyengülése esetén akár a negyedére is csökkenhet. Ami napi tizenkétezer fővel növelné meg Pozsony városközeli közúti forgalmát, közel tízezer gépkocsival növelné meg az eddig is telített fővárosközeli gépkocsiforgalmat. Mindez reggelente illetve késő délután súlyosbítaná a közlekedési dugókat. Nagyobb környezetszennyezést idézne elő. Vajon kinek felel meg ez a lehetőség?
Felszólítjuk a közlekedési tárca vezetőit, az átmeneti kétéves időszakra, 2021-re és 2022-re e vasúti vonalon biztosítsa a személyszállítás eddigi, megszokott sűrűségét, színvonalát és komfortját. Akár a RegioJettel, akár más külső szolgáltatóval vagy az állami vasúttársasággal. Az azt követő tíz évre szóló időszakra pedig – mivel hosszabb távú szolgáltatásról van szó – mindenképpen nemzetközi pályázat által válassza ki azt a szolgáltatót, amely szavatolja, jobb esetben túlszárnyalja az eddig megszokott járatsűrűséget, színvonalat és komfortot. Gondoljuk tovább a lehetőségeket, engedjük szabadjára a fantáziánkat. Mi lenne, ha a Pozsony-Komárom közötti személyvonatokhoz csatlakozna a Komárom – Dél-Komárom–Győr és a Komárom – Dél-Komárom–Tatabánya között közlekedő személyvonat? Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a komáromi Duna-híd átadását követően hosszabb időre lezárják a medvei és vámosszabadi közötti Duna-hidat, amelyen alapos felújítást fognak végezni. E felújítás jó időre megakadályozza a gépkocsik és a buszok forgalmát Győr és Csallóköz között. És mi lenne, ha a közlekedési tárca, szélesebb kontextusban a pozsonyi kormány – azon belül különösen a külügyi tárca – határmenti együttműködési horizontja nem csupán Csehországig és Ausztriáig terjedne? Kezelje valódi partnerként Magyarországot és a többi határos országot. Akár az ilyen politikamentes, szakmai témakörökben is, mint a határmenti és határon átnyúló tömegközlekedés. Aktuálisan, figyeljenek oda, mi történik majd a Pozsony és Komárom közötti vasúti személyforgalommal a jövőben. A Csallóközben élők érdekében mihamarabb rendezzék a kialakult bonyodalmakat!
Farkas Iván,
az MKP szakmai alelnöke
DUNATÁJ HETILAP 34/2020
Kép: illusztráció, pixabay
