A hagyma és a fokhagyma kukacosodásáért elsősorban a közönséges hagymalégy (Hylemia antiqua) a felelős. A közönséges hagymalégynek évente három nemzedéke van. Báb alakban telel. Tavasszal, cseresznyevirágzáskor rajzanak a legyek, párosodás után a nőstények azonnal megkezdik a tojások lerakását a hagyma levelei közé. A kikelő nyüvek befurakodnak a hagymalevélbe, majd a föld alatti részébe hatolnak, és összefurkálják. Ha a hagymát felélték, a szomszéd hagymába húzódnak át. Itt már a gyökérrészen hatolnak a hagymarészbe. A nyüvek kifejlődés után bebábozódnak, és 10-14 nap múlva kelnek ki a hagymalegyek. A fejlődési ciklus újraindul. A közönséges hagymalégy kukacának jelenlétét, vagyis a kártételét a hagymán észlelni lehet. A hagyma 
levelei lankadnak, a növény rothadva bűzleni kezd. A rothadó hagymarészben fehér nyüveket lehet látni. A hagymalégy első nemzedéke ellen május első napjaiban kell felvenni a harcot a következő vegyszerek egyikével: Mavrik 2F 0,05%-os oldata, Actara 25 WG 0,02%-os oldata, Novadim Progress 0,2%-os oldata, Mospilan 20 SP 0025%-os oldata, vagy bármely más hasonló hatású szerrel. A kezelés a talaj és a növények permetezéséből áll (600-800 liter/ha, illetve 0,6-08 liter oldat/ 10 négyzetméter), hogy a vegyszer bejusson a gyökérnyakba. A kezelést 8-10 nap múlva meg kell ismételni. A permetszerbe ragasztóanyagot is kell keverni. A hónap elején vessük el azokat a magvakat, amelyek áprilisban nem kerültek a földbe. Bimbós kelt, fejes és vörös káposztát még május 20-ig (védett helyre) vethetünk. Jobb azonban, ha palántanevelő ágyban előneveljük őket, és ebben a hónapban ültetjük ki a szabadba. A hónap közepétől következhet a fagyérzékeny növények: a bab, a paradicsom, a paprika, a dinnye, az uborka és a tök vetése vagy kiültetése. Vetéskor és kiültetéskor ne feledkezzünk meg a januárban betervezett vegyes ültetésről. A karfiol, a bimbós kel és a többi káposztaféle, valamint a zeller palántáit május 20-ig ültessük ki. Majoránna és bazsalikom kiültetésére is ez a legkedvezőbb időpont. Valamennyi túl sűrű magvetést ritkítsuk. Különösen fontos ez a sárgarépa-, a petrezselyem-, a hónapos retek-, a retek-, a saláta- és a hagymavetések esetében. Folytassuk a káposztafélék palántázását. Karalábé, káposzta, brokkoli, és a hónap vége felé a karfiol is kerüljön ki végleges helyére. A hüvelyesek közül a bab vetését is elkezdhetjük. A bokorbab csak meleg földben csírázik, ha hideg a talaj hiányosan kel. A karós vagy futóbab széltől védett helyet és gyorsan melegedő, humuszban gazdag talajt kedvel. A futóbab köztes növénye lehet a karalábé, fejes saláta. Vessünk cserepekbe tököt, patisszont, cukkinit és neveljük palántának. Ha van védőburánk, az edzett palántákat már május közepén kiültethetjük. Ha van helyünk, vethetünk cserepekbe uborkát is. Így biztonságos körülmények között, védett helyen előnevelhetjük őket, és május végén kiültethetjük a palántákat. Ne hagyjuk ki a csemegekukoricát sem, hiszen sokunk kedvence. Szakaszosan a rövid tenyészidejű fajtákat egész júliusig vethetjük. A paradicsomot is palántázzuk ki, de a tojásgyümölcs, azaz padlizsán kiültetésével várjuk meg a májusi fagyok végét. Vethetünk még hónapos és nyári retket, töltsük fel a borsó tövét, és szintén töltsük fel a burgonyát. A borsót karózhatjuk is, így a szél nem dönti el, nem sározódik be a növény.
-la-
DUNATÁJ HETILAP 18/2017
