Hatalmas, történelmi sikert ért el a Magyar Közösség Pártja (MKP) a szombati szlovákiai megyei választásokon, így a párt megkerülhetetlen tényező lett a szlovák politikában – állapították meg szakértők a választásokat értékelve a Nemzetpolitikai Kutatóintézetben hétfőn.
A Magyarság Házában tartott rendezvényen Rákóczi Krisztián, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa elmondta: 8 megye képviselő-testületének tagjaira és megyefőnökére voksolhattak múlt szombaton a szavazók Szlovákiában. A választáson a várakozásoknak megfelelően rendkívül alacsony volt a részvételi arány, a választásra jogosultaknak alig több mint 20 százaléka adta le voksát – idézte fel.
Mint mondta, Pozsony „a jobboldal bástyája” maradt, de a kormányzó, Robert Fico vezette baloldali Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) elsöprő sikert aratott a többi megyében: vagy győzött, vagy attól csak nagyon kevés választotta el.
Az MKP és a Most-Híd küzdelmével kapcsolatban kiemelte: akárcsak négy évvel ezelőtt, az MKP ezúttal is sikeresebb volt, bár a Most-Híd a korábbi eredményeihez képest erősített. Az MKP megerősödött a magyar régiókban, és sikerült bebizonyítania, hogy országosan megkerülhetetlen tényező. Ezért ha a 2016-os parlamenti választásokon a jobboldali pártok le akarják váltani Robert Ficót, kénytelenek lesznek bevenni együttműködésükbe az MKP-t is – vélekedett.
Az elemző arra is kitért, hogy helyesnek bizonyult az MKP-nak a Most-Hídnak tett javaslata, hogy azokban a körzetekben, ahol a magyarok többségben vannak, induljon teljes listával mindkét párt, ahol pedig kevesebben vannak a magyarok, mint a szlovákok, ott egyezzenek meg az együttműködésről.
Őry Péter, a MKP közigazgatási alelnöke hangsúlyozta: pártja óriási, történelmi sikert aratott, ennek jelentőségét növeli, hogy Pozsonyt kivéve minden megyében önállóan indult, továbbá parlamenten kívüli pártként tudott olyan eredményt elérni, amilyet több parlamenti pártnak sem sikerült. Múlt szombaton bebizonyosodott, hogy a párttal továbbra is számolni kell, egy jobboldali együttműködésben a kormány leváltásához szükség van az MKP-ra – mondta.
A politikus üdvözölte, hogy új jelöltek, köztük fiatalok is sikert értek el az MKP színeiben, korábban ugyanis sokat küzdött a párt azért, hogy a fiatalokat megszólítsa.
Véleménye szerint az alacsony részvétel oka, hogy egyrészt politikai döntéssel hozták létre a megyerendszert, amely nem felel meg a természetes régióknak, másrészt az emberek még mindig nem ismerik eléggé a megyék jogköreit.
Öllös László, a somorjai Fórum Intézet elnöke is beszélt előadásában arról, hogy a jelenlegi szlovákiai megyerendszer rossz, mert nem vette figyelembe a történelmi régiókat és azt sem, hogy a települések önmaguk is alkottak régiókat, tömörüléseket. A megyerendszer kialakításakor a tiltakozásokat is figyelmen kívül hagyták – emlékeztetett. Úgy látja, mivel ez a rendszer nem élvez különösebb támogatást, „nem kell meglepődni” az alacsony választási részvételen. Ennél kevesebben már csak az európai parlamenti választásra mennek el Szlovákiában – jegyezte meg.
Az elemző szerint a többségi rendszernek köszönhető, hogy a kormányzó párt, a Smer nagy győzelmet aratott.
Meglátása szerint a magyarok választási kedvét nemcsak az országos, hanem a megyei átlaggal is össze kell hasonlítani: a nagyszombati megyében például a megyei átlagnál magasabb volt a magyarok választási kedve. A magasabb választási kedv „csodákat tehet”, ezzel a második fordulóban is érdemes számolni – mutatott rá.
A nagyszombati megyében Berényi József, az MKP megyefőnökjelöltje bejutott a második fordulóba.
Országos átlagban a Robert Fico vezette kormánypárt, a Smer-SD tarolt a múlt szombaton tartott, negyedik szlovákiai megyei választáson.
Az MKP-nak a listáján vagy a támogatásával induló jelöltek közül 39 magyar megyei képviselőt sikerült a megyei testületekbe juttatnia. Közülük 34-en az MKP saját listáján indultak, egy függetlenként az MKP támogatásával, négyen pedig a pozsonyi megyében alkotott széles körű jobboldali koalíciós listán. Az MKP-nak – amely a 2009-es megyei választásokon 40 megyei képviselői mandátumot szerzett, de az elmúlt években néhány mandátumot elvesztett – ez azt jelenti, hogy a megyei képviselő-testületekben hárommal több képviselője lesz, mint közvetlenül a választások előtt.
A Most-Hídnak a párt sajtóosztálya szerint 17 megyei képviselőt sikerült bejuttatnia a megyei képviseletekbe. Közülük négyen a párt saját listáján, 13-an pedig különböző koalíciós listákon a Most-Híd jelöltjeként kerültek be a megyei képviseletekbe. A Most-Híd a 2009-es megyei választásokon 2 képviselőt szerzett, a szombati voksolás előtt pedig 4 képviselőjük volt.
MTI
