Apáink nyomdokain
Maglód Város Önkormányzata, a Maglódi Polgári Kör és a Civilszervezetek Maglódi Szövetsége idén már a XII. Kárpát-medencei magyar találkozóra hívta meg testvértelepüléseités a határon túli magyar civilszervezetek képviselőit. A gasztronómiai és kulturális hagyományok ápolása mellett minden évben jut idő az anyaországi és határon túli magyarok életkörülményeinek tartalmas bemutatására és megbeszélésére.
országgyűlési képviselője, Tabányi Pál, Maglód
város polgármestere, Vaskó József, a Maglódi Polgári Kör
alelnöke, Pint Tibor – EJK
A február 16-án pénteken induló program első kulturális eseménye az Ismerős Arcok zenekar Wass Albert emlékestje volt „Veletek maradok …” címmel. A szombati nap disznóvágással kezdődött a MagHáz udvarán és a hagyományos feldolgozási módok megtekintését az ételkóstoló, kézműves vásár és a helyi óvodások, iskolások néptáncbemutatója követte. Az esti 18 órakor induló kulturális programot ünnepi köszöntőjével a város polgármestere és a polgári kör elnöke mellett Lomnici Zoltán dr., az Emberi Méltóság Tanácsa nevű nemzetközi civilszervezet elnöke is üdvözölte. Az ünnepi programban pedig a városi Kacamajka néptáncegyüttes műsorát néztük meg. A háromnapos találkozó méltó befejezéseként vasárnap előbb az ökumenikus istentiszteletre került sor az evangélikus templomban, majd a MagHáz nagytermében ünnepi ebéddel búcsúztak el a rendezvény szervezői a Délvidék, Kárpátalja, Erdély és Felvidék képviselőitől. Az ünnepi ebéd után adták át a 200 000 forintnyi összegyűjtőtt adományt, valamint a Tamási Áron Erdélyi Kör maglódi szervezetének 50 ezres pénztámogatását a doroszlói Móricz Zsigmond Magyar Művelődési Egyesület elnökének illetve az alapiskola igazgatónőjének. Nagy örömmel nyugtáztam, hogy Felvidéket ezen a találkozón több civil összefogás is képviselte. Megemlítem Komárom, Hosszúszó, Berzéte és Dunaszerdahely, illetve Lendva, Dobornok, Várdaróc, Doroszló, Bene (Kárpátalja), vagy a székelyföldi Magyarlapárd képviselőit.
A Tázló folyó bal partján fekvő Pusztina Moldva legfiatalabb
magyar települései közé tartozik, hiszen a madéfalvi
vérengzést követően, a XVIII. század utolsó évtizedeiben
alapították. Az elsőként érkezők puszta helyet találtak itt,
innen kapta a falu a Pusztina nevet. Pusztina az egykori Magyar
Királyság gyímesi (1 000 éves) határától légvonalban
körülbelül 40, közúton 70 km-re található. A falu első írásos
említése 1792-ből való, egy osztrák térképleírásban szerepel
Pustiian néven. Pusztina római katolikus lakossága olyan erdélyi
menekültekből áll, akik az osztrák hatalom erőszakos
határőr regimentjeibe való besorozás elől bújdostak Moldvába
a XVIII. században. A népes delegáció tagjai disznótoros
húsgombócokkal kedveskedtek a találkozó résztvevőinek.
a Dunatájt
Kép és szöveg:
Pint Tibor mérnök
DUNATÁJ HETILAP 9/2018
