Gombaszög. Napról napra érdekesebb és értékesebb leletek kerültek elő a gombaszögi pálos monostorromban már második alkalommal megszervezett régészeti feltáráson.
A régészeti munkálatokat végző szakértők és önkéntesek legutóbb egy 1500 körül működő, Észak-Magyarországon elterjedt műhelykör címeres kályhacsempéjére bukkantak, majd felszínre kerültek további csempedarabok is, amelyek Szent László királyt, Imre herceget, Szent Pált vagy a bányászok védőszentjeit, Borbálát és Katalint ábrázolják. Azon túl, hogy félévezredes emlékekről van szó, a Gombaszögön talált kályhacsempék a kör eddig ismert legkeletibb darabjai.
„Bízom benne, hogy a helyi Andrássy kúriában egyszer sikerül megépítenünk ennek a XVI. századi kályhának a másolatát“ – mondta Orosz Örs, a Sine Metu Polgári Társulás elnöke.
Az ásatás szakmai felügyeletét a Kassai Műszaki Egyetem biztosította Peter Tajkov régész vezetésével, valamint Balogh Árpád régésztechnikus felügyelete mellett. A tavalyi szezonhoz hasonlóan idén is jelen volt Mordovin Maxim régész, az Eötvös Lóránd Tudománegyetem docense, aki az ELTE, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Miskolci Egyetem nagy számban résztvevő régészhallgatóit koordinálta.
A tavaszi ásatás szakmai értékeléssel zárult, amelyen részt vett többek között Marcela Ďurišová, a kassai Kerületi Műemlékvédelmi Hivatal régésze is, aki dícséretesnek tartja a Sine Metu történelem-népszerűsítő munkáját és pozitívan értékeli, hogy az ásatásnak köszönhetően eddig feltérképezetlen emlékeket ismerhet meg a nagyközönség.
Az ásatáson sikerült feltárni a pálos kolostor udvarának egyik középkori bejáratát is, amelynek környékén a koraújkori pénzérmék is felszínre kerültek – feltehetően a Bebek család hagyta hátra a ma már komoly értéket képviselő hamis érméket. A 15. századból gyertyatartó, a 15-16. század tájékáról ágyúgolyó, de a romoktól alig pár méterre négy második világháborús aknavető gránát is napvilágra került a laikus és szakavatott régészek munkájának köszönhetően.
Az ásatást megelőzően készített georadaros felvételen az egész kolostor romjai kirajzolódtak – kiderült, hogy hol található az egykori kolostor kerengője, udvara és kútja. Ezen kívül további épületek maradványai is kivehetőek a felvételeken. A feltárás során derült ki, hogy az eddig 16. századi ágyútoronynak hitt “bástya” valójában egy jóval korábbi, középkori nyolcszögletű temetőkápolna lehetett. A nyolcszögletű alaprajz meglehetősen ritka jelenségnek számít a Kárpát-medencében.
A tavalyi ásatás során feltárták a gótikus templomhajót – a 2018-as ásatás egyik legfontosabb lelete egy Krisztus áldást osztó kezét ábrázoló freskótöredék, amely a boltozat egy faragott zárkövén maradt meg.
Az ásatás jelenlegi szakasza lezárult, de a szervezők szeretnék minél hamarabb folytatni. Orosz Örs elmondta, hogy bár több pályázatot is benyújtottak, az idén eddig még semmiféle anyagi támogatást nem kaptak, a költségeket saját forrásból és két felvidéki magánszemély adományából finanszírozták. Reméli, hogy ősszel folytatni tudják a munkálatokat, mivel az ásatási engedélyük az idei év végéig érvényes. Orosz elmondta, hogy a társulás engedélyt kapott a régi járószint visszaállítására. Peter Tajkov hozzátette, hogy ideális lenne feltárni az épületegyüttes teljes térszerkezetét, és meghatározni a régészeti lelőhely nagyságát.
A Sine Metu egyesület elnöke szerint a megtalált leletek jelentik a legnagyobb motivációt a folytatáshoz. Amennyiben találnak pénzügyi forrásokat, a jövőben szeretnék a közelben lévő 18. századi kúriát is felújítani, múzeumként üzemeltetni, benne pedig a feltárt leletekből tárlatot létrehozni. A középkori monostort pedig a súlyának megfelelően turisztikai látványosságként mutatnák be, szakrális térként, rendezvények helyszínéül szolghálhatna.
A július 15-e és 21-e között megvalósuló Gombaszögi Nyári Tábor ideje alatt az ásatás helyszíne a nagyközönség számára is megtekinthető lesz. A fesztivál szomszédságában található helyszínen régészhallgatók vezetik majd körbe az érdeklődőket.
(gnyt)
