Az elmúlt napokban újabb indulatok uralkodtak el a Nagyszombati Egyházmegyében. Ennek hátterében azok az áthelyezések állnak, amelyeket az egyházmegye apostoli kormányzója, Ján Orosch rendelt el. A július 1-jével érvényes áthelyezések a Róbert Bezákot támogató espereseket: Herdics Györgyöt (Dunaszerdahely), Parák Lászlót (Vágselyle), Marcel Kubinect (Nagyszombat) és Patrik Bacigált (Szomolány) érintik. Az áthelyezések önmagukban nem is lennének figyelemfelkeltőek, ha nem az előzetes megállapodások ellenére és az érintett esperesek beleegyezése nélkül történtek volna, ami ellentétes az egyházjoggal. Az apostoli kormányzó Herdics Györgyöt például Dunaszerdahelyről Bakára helyeztette át plébánosnak, miközben az ottani plébánost, Bíró Sándort Komáromba küldte segédlelkésznek, ami egyházjogi értelemben lefokozást jelent, és csak abban az esetben indokolt, ha komoly vétség elkövetése áll fenn.
A püspök Bíró Sándor bakai plébános Komáromba való áthelyezését és segédlelkésszé való lefokozását az érsekségre küldött névtelen levelekben lévő vádakkal magyarázza. Bíró Sándor ezzel kapcsolatban az egyik napilapnak nyilatkozva elmondta, hogy találkozót kért az apostoli kormányzótól, aki azt mondta neki, jobb lesz, ha elfogadja a döntést, mert a Vatikán most fokozottan figyeli a Nagyszombati Egyházmegyében történteket. Ő azonban azt mondja, nem tudja elfogadni a lefokozást, mert akkor beismerné, hogy vétkezett. „Semmit sem követtem el, amiért ilyen büntetést érdemelnék, csodálkozom, hogy a húszéves papi szolgálatom kevesebbet ér, mint egy névtelen rágalmazó levél” – mondta.
Marcel Kubinec most már volt nagyszombati esperes például azt nyilatkozta, hogy Bezák leváltása után maga adta be a lemondását, és várta, hogy mi történik. Az előzetes megállapodások szerint ugyanis még tavaly augusztusban a megegyezett helyre kellett volna őt áthelyezni. Ez azonban akkor nem történt meg, és nem történt meg most sem. „A püspök úr nemrégiben telefonon felhívott azzal, hogy teljesíti a kötelességét és áthelyez arra a plébániára, amelyről előzőleg beszéltünk, és amiben megegyeztünk. Most viszont kaptam egy papírt, amelyben valamennyi beszélgetésünket megtagadta, és egy olyan plébániára helyezett, amelyről eddig szó sem volt” – mondta Kubinec, aki nem tudja megmagyarázni, mi vezethette az apostoli kormányzót ehhez a fordulathoz.
A másik három áthelyezett esperesnek is más helyet jelölt ki a püspök, mint amiben előzetesen megállapodtak. Az egyházjog azonban kimondja, hogy a pappal áthelyezése előtt beszélni kell, javaslatokat kell felajánlani neki, ami ugyan meg is történt, csak éppen a megállapodások nem lettek betartva. Jelenleg az a helyzet állt fenn, hogy az áthelyezett papok nem hajlandók a kijelölt plébániát elfoglalni, és az érsekség sem akar visszalépni.
Közben napvilágra került, hogy a Nagyszombati Egyházmegye apostoli kormányzója nagyszombati esperesnek a jelenlegi szentgyörgyi plébánost, Stanislav Vojtkót akarja kinevezni, vágsellyei esperesnek pedig a jelenlegi diószegi plébánost, Ladislav Šálkát. Mindkét pap a szigorú elveket valló szektás Názáreti Mozgalom tagja volt. Vojtko ugyan kijelentette, hogy már nem tagja ennek a mozgalomnak, de továbbra is az elveinek megfelelő munkát végez. Šálka viszont állítólag még mindig tagja a mozgalomnak, nyilatkozni azonban nem akart erről.
A Názáreti Mozgalmat a Szlovák Püspöki Konferencia is problematikusnak tartja, amely még 2005-ben kilenc püspökének aláírásával kifejezte „egyet nem értését a Názáreti Mozgalom tevékenységével az egyházmegyéink területén”. A Názáreti Egyház az 1950-es évek táján keletkezett válaszul a kommunista rendszer részéről történő vallási megszorításokra. Idővel azonban egyre inkább bezárkózott és szektás vonásokat vett fel. Erre blogjában Jozef Červeň katolikus pap is felhívta a figyelmet. „A zárt rendszer és a papok személyi kultusza hamarosan odavezettek, hogy a papok kizárólagos döntési jogot akartak a közösség minden tagjáról és az életük minden területe felett“ – írta Červeň a blogjában. A Názáreti Mozgalom vezetése a lelkiismeret-vizsgálat egyik módszereként különböző kérdőívek kitöltésére kötelezte a tagjait, és a klasszikus gyónás mellett kötelezővé tették a belső bűnök megvallását is a közös találkozókon. „Az Istennek való engedelmességen kívül egyre nagyobb hangsúlyt kapott a szellemi vezérnek való feltétlen engedelmesség, akié minden igazság volt” – figyelmeztetett Červeň. De a követelményeknek még ezzel sem volt végük. Červeň szerint ugyanis a szellemi vezető még azt is meghatározta a házaspároknak, hogy miből mennyit vehetnek vagy, hogy nem vásárolhatnak például televíziót. „Sőt még tovább mentek. A vezető előírta a házaspárok számára, hogy hány gyereket nemzzenek és neveljenek fel, és gyakran bizony a szülők a pszichikai nyomás alatt kénytelen voltak több gyereket vállalni, mint amennyit eredetileg szerettek volna. De a vezető gyakran még azt is előírta, milyen legyen a házaspárok nemi élete“ – állapította meg.
Hogy ezekről a tényekről van-e tudomása a Nagyszombati Egyházmegye vezetésének, nem világos, ugyanis az egyházmegye szóvivője, Dušan Kolenčík az esettel kapcsolatban nem kívánt nyilatkozni.
Aktualne.sk nyomán, Felvidék.ma, dé
