A búcsi székhelyű Kultúráért és Turizmusért Társulás a Magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságától 2020 decemberében 34 millió forint támogatást kapott egy műemlék jellegű parasztház gazdasági épületeinek közösségi házzá való felújításához. Bár a munkálatok már tavaly befejeződtek, ám az avatóünnepséget a pandémia miatt idén április 22-re kellett halasztani. Az eseményen Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkáron és kíséretén kívül több jeles felvidéki közéleti személyiség is részt vett.
A Felvidéki Népviseletes Babacsaládok Házának udvarán található, 35 méter hosszú, volt gazdasági épület egyik felét korábban javarészt a falu Budapesten élő szülötte, Csenger Sándor magánvállalkozó finanszírozásának és más szponzoroknak köszönhetően sikerült rendbehozatni. A Kultúráért és Turizmusért Társulás (KTT) 2010-ben elkészítette a másik felére vonatkozó felújítási tervet és költségvetést is, de arra egy évtizeden át nem kapott szlovákiai vagy magyarországi állami támogatást.
Majd a Magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságától 34 millió forint érkezett az egész községet gazdagító, multifunkcionális közösségi ház létesítésére, ahol ezentúl sokrétű tevékenység folyhat. Az alkotóműhelyekben egyebek mellett múzeumpedagógiai és kézműves foglalkozásokat, valamint előadásokat, kiállításokat, bábszínházi produkciókat… tarthatnak különböző korú érdeklődőknek. Hasonlókat azokhoz, amilyenekre előbb csak az udvaron, majd ezen épület első részében, szűkebb térben keríthettek sort. A látogatók majd ismerkedhetnek a magyar népi hagyományőrzés és kultúránk örök érvényű kincseivel.
Csekes Ilona, a Helyi Értéktár Bizottság képviselője köszöntőjében úgy fogalmazott: „itt hét hónap alatt minden a lelkekből épült kövekké“. A társulás tagjainak és pártolóinak az összetartása, tenniakarása és értékteremtése példa értékű. A kiírt közbeszerzésre 3 jelentkező akadt, s végül a szőgyéni Kátai Attila cége lett a győztes. A felújítási munkálatok tavaly áprilisban kezdődtek, a tervek szerint haladtak, s bő hét hónap alatt befejeződtek. A szakemberek először az épület tartófalait erősítették meg, azt hőszigetelték, majd kicserélték a nyílászárókat és a tetőzetet, valamint a villany-, víz- és gázvezetéket rákötötték az első részben meglevő hálózatra, s kisebb javításokra is sor került. Az ő kiválasztássukor az is fontos szempont volt, hogy búcsi vagy onnan elszármazott, jeles szakemberek legyenek. Csenger Sándor villamosmérnökön kívül a már Komáromban élő Balázsy Mária építészmérnök és Marcsa Gábor belsőépítész alkotta a közösségi tér kialakításáért munkálkodó csapat gerincét.
A pénteki műsor vezetését vállaló Győző Andrea, a Katona Mihály Alapiskola igazgatója üdvözölte a jelenlevőket, köztük Potápi Árpád János államtitkárt és kíséretét, továbbá Bárdos Gyulát, a Csemadok országos elnökét, Forró Krisztiánt, a Szövetség párt országos elnökét, Csenger Tibort, Nyitra megye alelnökét, valamint a Búcsról elszármazott, de ez alkalomra hazatérőket is. Egyúttal köszönetet mondott a magyarországi kormánytámogatásért, amely nélkül ez a nagy álom sem válhatott volna valóra… Azután a helyi óvodások Így tedd rá… című népi játékcsokra következett, Kerekes Beáta vezetésével. Majd a Katona Mihály Alapiskola Kerek Füzes Táncműhelyének keretében, Csenger Orsolya vezetésével működő Csiripiszli csoport további népi játékokkal fokozta a jó hangulatot, a Lipityő csoport pedig mezőföldi tánccal mutatkoztott be a produkciókat hosszas tapssal megköszönő nézőknek.
Karkó János, Búcs polgármestere köszöntőjében kiemelte a közösségi ház ötletgazdájának, Szobi Kerekes Eszternek, a KTT elnökének fáradozását és mindazoknak a közreműködését, akik anyagiakkal, a munkájukkal vagy más módon hozzájárultak az újabb közös sikerhez. Kiemelte Magyarország Kormányának jelentős támogatását, egyúttal gratulált az újabb választási győzelméhez, és kérte a további segítségét. Végül az érintetteknek azt kívánta, hogy az elvégzett munkájuk a jövőben is gyümölcsözzön.
Csenger Sándor, a KTT alelnöke beszédében hangsúlyozta: mindig hálás volt a sorsnak azért, hogy Búcson született, mert az itteni tenniakarás légkörőben egész életre szóló útravalóval gazdagodott. Ezért is évek óta minden tőle telhető módon igyekszik hozzájárulni a helyi értékek gyarapításához, például ahhoz, hogy a már országos hatáskörű „babamúzeumuk“ jó híre bel- és külföldön is terjedjen…
Szobi Kerekes Eszter Házunk tája – tájunk háza című összefoglalója elején az 1999 óta sokrétű tevékenységet kifejtő KTT-ről, a Felvidéki Népviseletes Babacsaládok Házának létesítéséről, az eddigi több mint 300 babacsalád-kiállításuk megrendezéséről és a megjelentetett könyveikről is beszélt. A hála szavaival illette mindazokat, akiknek köszönhetően a munkájuk újabb fontos állomáshoz ért: a hajdani tehén- és lóistállóból mutatós közösségi teret sikerült varázsolni, ahol „új tüzet kell rakni a kenyérsütéshez“. Tervekből továbbra is kifogyhatatlanok, s azok folyamatos megvalósításához bel- és külföldi forrásokból próbálnak anyagiakat szerezni.
Az ünnepi szónok, Potápi Árpád János példa értékűnek nevezte az érintett, értékteremtő közösség összefogását, munkálkodását, aminek eredményeként nem csak a társulás, hanem az egész falu újabb értékkel gazdagodott. Megragadta az alkalmat, hogy a friss választási eredményükért köszönetet mondjon a felvidéki támogatóiknak. Hozzátette: sajnálatos, hogy sok felvidéki magyarnak az anyaországban még nincs szavazati joga, nem lehet magyar állampolgársága…
Megígérte, hogy Magyarország Kormánya folytatja a 12 évvel ezelőtt megkezdett munkát: továbbra is egységes magyar nemzetben gondolkodik, az anyaországban és a külhonban élő magyarok összetartozását, illetve a magyar közösségeket erősíti – támogatja. „Addig erős a magyar nemzet, amíg közösségekben gondolkodunk, melyek alapját a családok képezik“ – hangsúlyozta. Hozzáfűzte: nem az általuk adott pénz a fontos, inkább az, hogy e közösség a jövőben is hatékonyan munkálkodjon, hittel felvértezve, mindig elérje a kitűzött céljait, s a tenniakarását az új közösségi házzal együtt átörökítse a következő nemzedékre. Az időszerű alapiskolai beíratás kapcsán kiemelte az anyanyelvi oktatás fontosságát: „Lényeges, hogy a magyar gyerekek megmaradjanak az összmagyarság számára!“.
Az ünnepség csúcspontjaként a díszvendégek együtt átvágták a közösségi ház bejáratánál levő szalagot, majd Nagy Zsolt, helyi református lelkész áldást mondott, elhelyeztek egy nemzeti szalagokkal díszített időkapszulát, s elültettek egy emlékfát. Közben búcsi népdalcsokrot énekelt Fodor Borbála, helyi diák. Miután az izsai Sámson Gizella előadta az Imát a hazáért és egy békevágyat tolmácsoló egyházi éneket, a jelenlevők közösen elénekelték a Himnuszt. Végül körülnézhettek a takaros közösségi házban, tetszetős emléklapot kaptak ajándékba, s a szívvel-lélekkel készített szeretetvendégség részesei lehettek.
ma7.sk, Nagy-Miskó Ildikó