A pozitív visszajelzés-özön a Teátrum színházi polgári társulást arra sarkallta, hogy a komáromi Egressy Béni Városi Művelődési Központban február 26-án 16 órától ismét színre vigye Kodály Zoltán Háry János című daljátékát.
A javarészt Magyarország Kormányának anyagi támogatásával készült, nagyszabású produkciót 2021.8.21-én nagy sikerrel mutatták be az „Egressyben”. Annak utóéletéről az idős Háryt alakító és az előadást rendező Dráfi Mátyás Jászai Mari-díjas, Érdemes Művésszel, a Komáromi Jókai Színház Örökös Tagjával beszélgettünk. Először arra voltunk kíváncsiak, hogy a Kodály szerint „2 felvonásban, 4 kalandban, elő- és utójátékkal megvalósuló daljáték” komáromi premierje után hogyan vélekedtek a nézők, köztük Péczely Sarolta, a neves zeneszerző özvegye.
„Miután gratulált nekünk, kedvesen megjegyezte, hogy nagyon tetszett neki az előadásunk, ami Kodály Zoltán hajdani elképzelései alapján valósult meg. A párja egykor népdalokból állította össze ezt a csodálatos daljátékot, amellyel a magyar néplélekre fókuszált. A magyaroknak azt a vágyát – reményét fejezte ki, hogy egyszer majd jobbra fordulhat a sorsunk. Ezért is mindig szívesen hallgatták az illúziókkal színesített meséket, amelyek kiragadnak a gyakran fájó, keserű valóságból, segítve annak elviselését. Továbbá e darab fontos üzeneteként emelendő ki a hazaszeretet is.
– tudtuk meg Dráfi Mátyástól.
A komáromi bemutató a megalakulásának 20. évfordulóját akkoriban ünneplő Teátrum jubileumi rendezvénysorozatának részét képezte. Azóta pedig már több településen színre vitték az „örökzöld” darabot, népszerűsítve a kodályi életművet és a nagyot mondó obsitost.
„Az előadásunk létrehozását korábban az Universal Edition AG Wien ügynökséggel kellett engedélyeztetni. Közel egy évig tartott Bécsből megszereznünk a szerzői jogokat, és 2000 euróért megvásárolnunk a hangszerenként szétírt partitúrával párosuló kottaanyagot. Mivel a hivatalos engedélyük a daljáték eredeti változatának bemutatására szól, abban módosításokat nem vihettünk véghez. Összesen 22 előadást tarthatunk, s mindegyik után még 150 euró jogdíjat kell fizetnünk az osztrák félnek. A Covid-járvány miatt azonban eddig csak tizenkétszer, például Pozsonyban, Dunaszerdahelyen és Mátyusföld-szerte több helyszínen játszhattuk a daljátékot, amely végén mindenütt hosszasan zúgott az állótaps. Ráadásul a nézők velünk szokták énekelni, hogy „A jó lovas katonának, de jól vagyon dolga…“ – magyarázta a rendező.
Hozzátette: keletebbre eddig sem jutottak el, s távolabbi bemutatókat nem is terveznek, mert nagyon nehéz összehozni és utaztatni 70 közreműködőt: színészt, táncost és a Dunakeszi Szimfonikus Zenekar (Farkas Pál karnagy vezényletével) tagjait.
fejtette ki a Teátrum alapító elnöke.
A február 26-i komáromi ismétlés kapcsán elmondta: ez alkalommal nem a bősi Aranykert néptánccsoport ifjai ropják majd a táncokat, hanem a komáromi VMK néptáncososai, s a szereposztásban is lesz egy kis változás.
„A címszereplőt továbbra is Pfeiferlik Tamás, tehetséges komáromi szólóénekes alakítja a hozzávetőleg fele-fele arányban prózai szövegekből és dalokból álló produkcióban. A Magyar silbakot/ I. huszárt korábban alakító, immár nagyon elfoglalt Bugár György helyett azonban Krasznai Tamás, győri színész-énekes játssza. A bősi táncosok helyett már három alkalommal a komáromi táncosok mutatták be Gábor Klára és Bernáth Zoltán koreográfiáit a Kopócs Tibor festőművész tervei alapján készült díszletek között, s ez most is így lesz. A darabban a dél-komáromi Evangélikus Kórus és az észak- komáromi énekkarok több tagja is közreműködik, Čupková Katarína karnagy irányításával és Stubendek István karnagy zenei útmutatásával. A jelmezeket a Komáromi Jókai Színháztól, a naszvadi Csemadok-alapszervezettől és javarészt a saját ruhatárunkból, a huszárruhákat pedig a hodosi hagyományőrzőktől kölcsönöztük” – ismertette a további részleteket a jeles színművész-rendező.
Miután köszönetet mondott a Kultminor és a magyar kormány támogatásért, valamint Komárom Város, a Komáromi Jókai Színház, a Csemadok Naszvadi Alapszervezete és pár egyéni szponzor segítségéért, minden érdeklődőt meghívott a február utolsó vasárnapján 16 órakor kezdődő előadásukra, amelyre 10 eurós belépőjegyek még kaphatók az Egressy Béni VMK jegypénztárában.
Végül elárulta, hogy a 80. életévén túl már inkább kevesebb szereplős irodalmi összeállításokat, például Petőfi Sándor- és Madách Imre-estet rendezne a Teátrumnak, s erre az évre van még egy tervük:
