Szerdán a Komáromi Városi Művelődési Központ adott otthont annak az Egressy Béni-estnek, melynek során a magyar történelem egyik legkiemelkedőbb zeneszerzőjéről emlékeztek meg. A komáromi „krónikás”, dr. Szénássy Zoltán A komáromi induló hőse – ahogy könyvének címében Egressy Bénit nevezte – emlékének szobor formában való megőrzése is a tanár úr ötlete volt. A Jókai Egyesület elnöksége, tiszteletben tartva felejthetetlen emlékű vezetőjének ez irányú (utolsó) kívánságát – az Egresssy szobor elkészítésével a kiváló felvidéki szobrászművészt, Nagy Jánost bízta meg.
Mivel a lelkes kezdeményezés sok akadályba ütközött, a Komáromi Magyar Gimnázium Öregdiákjainak és Tanárainak Baráti Köre is felkarolta a nemes kezdeményezést, majd átvállalta a szobor állításának a szervezését. Egressy Béni, a kápolnai csatában súlyosan megsebesült, s az alighogy felgyógyult önkéntes 1848 júniusában újfent szolgálatra jelentkezett, komáromi várvédőnek. Komáromba jövetelekor már neves zenész, a magyar művelődés lánglelkű propagátora, aki addigra már megalkotta fő művét: megzenésítette Vörösmarty Mihály Szózatát. Petőfi Sándor költeményeinek megzenésítésével új műfajt teremtett és megalkotta a szövegkönyvét Erkel Ferenc két nagysikerű nemzeti operájának (Bátori Mária, Hunyadi László), s a Bánk bán című opera librettóján dolgozott. Komáromban a helyőrség zenekarának lett az igazgatója, itt írta meg a Klapka indulót – a Föl, föl vitézek szövegkezdetű dalt –, amelynek dallama naponta többször is felcsendül a komáromi városháza tornyában megjelenő huszár trombitájából.
A szerdai emlékestre lapunk jövő heti számában visszatérünk.
DUNATÁJ HETILAP 17/2018
