A XVIII. század tájékáról már név szerint ismerjük a legjelesebb cigányzenészeket. Kiemelkedik közülük Czinka Panna, a híres sajógömöri cigányprímásnő. Tizenöt évesen férjhez ment egy nagybőgőshöz. Férjével és annak két testvérével alakította meg azt a zenekart, mely a mai értelemben is legkisebb klasszikus felállásnak számít: prímás, kontrás, cimbalmos és bőgős. Házasságából négy fiú és egy leány született, később ők vették át a zenekarban a sógorok helyét. A források úgy tartják, hogy nemes Lányi János, Gömör mezővárosának földesura fedezte fel páratlan tehetségét, s a közeli Rozsnyóra küldte saját költségén, hogy taníttassa. Thaly Kálmánt és Káldy Gyulát a kuruc kor zenéje iránti lelkesedés odáig vitte, hogy még a források meghamisítására is hajlandók voltak. Így lett a köztudatban Czinka Panna Rákóczi hegedűse, sőt előfordul írás, mely azt is tudni véli, hogy kedvese is volt a fejedelemnek. szájhagyományban mindmáig meglévő emlékezetét erősítette, hogy legendája több irodalmi feldolgozást is nyert. Halálhírét a kor minden sajtófóruma világgá kürtölte 1772 februárján. A hagyomány szerint zsinóros díszegyenruhájában, gyémántgyűrűivel temették el a nevezetes Amati hegedűjével együtt. Ez a könyv arra tesz kísérletet, hogy csokorba kösse mindazon törekvéseket, melyek az irodalom, a képzőművészet, a zene, a film- és színházművészet eszközeivel hozzájárultak ahhoz, hogy Czinka Panna emlékezete máig élénken éljen a köztudatban. Végh József könyvének bemutatója június 14-én, 17 órakor lesz a Csemadok komáromi székházában.
Dr. Keszegh Margit
DUNATÁJ HETILAP 23/2018
