Több műfajt ötvöző, különleges művészi élménynek ígérkezik Korpás Éváék új produkciója, a Szívharang # koncertszínház. Népzenészek, énekesek, bábszínészek és táncművészek mai felfogásban mutatják majd meg azt, hogy más-más időszakban miként alakultak az emberi kapcsolatok. A Jókai Színházban június 23-án 19 órakor kezdődő bemutató kapcsán június 9-én sajtótájékoztatót tartottak a komáromi Európa-udvarbeli „művész-teázóban“.
A sajtótájékoztatót összehívó Bárány János újságíró bevezetője után Korpás Éva háromszoros Harmónia-, kétszeres Fonogram-, Külhoni Magyarságért- és Pro Urbe-díjas népdalénekes, előadóművész a média képviselőinek lelkesen számolt be arról, hogy a legutóbb kiadott, Szívharang című lemezének anyaga egyetlen konkrét témára van felfűzve: „Annak dalaival a szerelem minden fázisát, formáját bemutattuk. Majd egy ötletgazdag, kreatív csapattal továbbgondoltuk a történetet, s kiötlöttök, hogy a színpadi koncertet kibővítjük. Csernók Klári prímás, Takács Ádám hegedűs, Papp Endre brácsás, Kuti Sándor cimbalmos, Hanusz Zoltán nagybőgős partnerek abban, hogy a Szívharang # koncertszínház megvalósításával egy régi álmom váljon valóra. Ehhez ugyancsak nagy mértékben hozzájárult a találkozásom a magyarországi Gergely Rozália színművész-bábszínész-rendezővel…“.
Gergely Rozália saját bevallása szerint először a komáromi református nagytemplomban látta – hallotta a Szívharang című koncertet, ami nagyon tetszett neki, s inspirálóan hatott rá, mert nagyon friss, naprakész zenét hallott. Miután Évával sokat beszélgettek a produkcióról, megegyeztek, hogy azt érdemes lenne kibővíteni a Csernók Klára által javasolt bábokkal, valamint kortárs táncokkal és másféle látványos elemekkel. Horváth Márk színművész, bábszínész és -tervező vállalta, hogy a Szívharang #koncertszínház báb- és jelmeztervezője legyen. Mivel abban táncosok is fellépnek, eleve elvetették a színészek bevonásának ötletét, ahelyett bábokat képzeltek bele az újszerű előadásukba.
„Azt gondoltuk, hogy a bábok segítségével nem azt kell megmutatnunk, amit a dalok hallatán úgyis érzünk. Úgy döntöttünk, hogy azok inkább jelentsék az ember érzelmi, fizikai síkjait. Bibliai utalással, az emberi kapcsolatok mozgatórugójának számító kígyóval indítok, hiszen a nő és a férfi közötti kapcsolatban mindig megvan az érzelmeket, gondolatokat, ösztönöket mozgató energia. A magyar népművészetben gyakori motívumnak számító madarak a lelki állapotot, az érzelmeket, a halacskák pedig az ösztönösséget, a testiséget jelenítik meg. Ahogy azokat a bábszínészek mozgatják, a közönség szeme láttára több jelentésréteg bomlik majd le róluk” – magyarázta Rozi.
Azt is elárulták, hogy összesen tizenheten lesznek majd színpadon, az említett öt népzenészen és két bábszínészen (Bánky Sára és György Zoltán Dávid) kívül hat énekeslány (Czajlik Boglárka, Janovszki Csenge, Korpás Réka, Lakatos Lili, Szabó Júlia és Zsoldos Viktória) és három táncművész.
„A női energiát képviselő lányok a nőiség közlésében erősítik Évát. Például amikor arról énekel, hogy őt megsebezték, egyedül maradt, akkor a lányok támogató erőként állnak mögötte, mellette, hogy legyen ereje továbbhaladni a céljai felé”– fejtette ki a rendező.
„Kortárs tánc uralja majd a színpadot” – vette át a szót Korpás Éva, akitől a jelenlevők azt is megtudták, hogy Tókos Attila, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes táncosa nagyon örült a felkérésüknek, mert e produkcióban a néptánc mellett nagy teret adhat az általa szívesen képviselt kortárs táncnak, s megtetszett neki a nívós zenei anyag és Gergely Rozália rendező megannyi izgalmas elképzelése. Majd felkérte Paput Júliát, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és ifj. Zsuráfszky Zoltánt, a Magyar Állami Népi Együttes táncművészét az újabb közös munkára.
Az elképzeléseik szerint a #koncertszínházzal a hagyományos népzene megjelenítése mellett modern világot viszne a színpadra, mai felfogásban akarják megmutatni azt, hogy más-más időszakban miként alakultak az emberi kapcsolatok.
„A népzene és a népdal az a műfaj, ahol mindig rend és harmónia van, megbonthatatlan a rendszer. Az attól radikálisan különböző, mai kaotikus „műanyag világunkat pedig vibráló, extravagáns, neon színekkel képezzük le. E két különböző világ kontrasztjáról, összecsapásáról több műfaj segítségével fogunk mesélni, de nem szájbarágósan, unalmasan…“ – tudtuk meg a továbbiakban a rendezőtől.
A próbák külön-külön már megkezdődtek: míg a táncosok Budapesten, a bábszínészek a komáromi Egressy Béni VMK-ban gyakorolnak. Június 20-án a Jókai Színházban világító és díszletállító próbát tartanak, illetve az énekeslányokkal bejárják a színpadteret. Másnap az „Egressyben“ csiszolgatják a Varga Emese dramaturg, a Jókai Színház művészeti vezetője nevével is fémjelzett produkciót, 22-én pedig mind a 17 szereplő együtt próbálhat a másnapi premierre.
A jóadag humorérzékkel is megáldott alkotók, akik a saját területükön elismert művészegyéniségek, ugyan némi izgalommal várják a bemutató napját, de bíznak a Kisebbségi Kulturális Alap által támogatott # koncertszínház sikerében. A premier után pedig – akár az eredetitől szerényebb változatban is – szívesen utaztatnák a helyi viszonyokhoz a forgatható állványú díszletével is alkalmazkodó produkciót. A 80 perces unikumot 16 éven felüli nézőknek ajánlják, akik már megérthetik a mondanivalóját.
Nagy-Miskó Ildikó, muzsa.sk
