Ebben a szép, új, demokratikusnak mondott rendszerben, ahol a pénznek ugyan nincs szaga, de hatalma annál nagyobb, s ahol állítólag mindannyian egyenlőek vagyunk, csak azért egy nálunk jóval gazdagabb és befolyással rendelkező emberrel szemben ezt ne nagyon akarjuk kipróbálni, a törvény szigora sem egyformán sújt le.
Március hónap nemcsak a tavaszvárás jegyében zajlik (idén ez is csak egy hónap késéssel járt nekünk), hanem a jövedelemadóbevallás jegyében is, s aki ezt egyszerű halandóként elmulasztja, vagy akár csak késik is vele, bizony komoly szankciókra számíthat. Nos, a törvény elvben ugyan a közszereplőkre, politikusokra is vonatkozik, március végéig nekik is el kell számolniuk a vagyonukkal, s ezt a bevallást eljuttatni a parlament összeférhetetlenségi bizottságához. Ennek a kötelezettségnek idén hárman késve, negyvennyolcan pedig egyáltalán nem tettek eleget. Ebben az esetben a bizottság hatásköre eldönteni, tesz-e lépéseket, indít-e eljárást és amennyiben igen, akkor is a legrosszabb, ami érheti a „feledékeny“ közszereplőket, hogy egyhavi fizetésüknek megfelelő bírságot szabnak ki rájuk. Legyünk őszinték, ezt könnyen kifizethetnék ugyan, hiszen a fizetésük csak töredéke egyéb forrásokból csordogáló jövedelmüknek, de még ez a veszély sem nagyon fenyegeti őket. S hogy ők, akik a törvényekről döntenek, vizet prédikálnak és bort isznak? Elvégre megtehetik, hát csak nem fognak holmi villákról, telkekről, erdőkről, földekről, luxuskocsikról, cégekről, vagyonokról, s egyéb himihumiról számot adni, s egyáltalán ki a csoda képes az ország gondjai mellett azt is fejben tartani, hogy mi szerepel a nevén és mit íratott az anyósra, tántira és a szeretőjére…
-zsu-
DUNATÁJ HETILAP
