2020 februárjában A Komáromi Magyar Gimnázium Öregdiákjainak és Tanárainak Baráti Köre vezetőségi ülésén vendégül láttuk az 50, 60 és 65 évvel ezelőtt érettségizett osztályok képviselőit, hogy tájékoztassuk őket a június első szombatján megszokott öregdiák nagytalálkozó tudnivalóiról. Szép számban összegyűltek nemcsak az egykori gimnázium, hanem az akkor még működő pedagógiai középiskola egykori diákjai is. Részletesen megbeszéltük a feladatokat – mit biztosít be az iskola, mit a baráti kör, és milyen szervezési feladatok várnak az érintett ünnepeltekre. Ünnepeltekre – ugyanis már 16 éve ezen a napon adjuk át ünnepélyes keretek között az 50, 60, 65, 70, 75 és 80 éves érettségi találkozóra összegyűlteknek az Arany-, Gyémánt-, Vas-, Gránit-, Rubin- és Platinamatúra-emléklapokat. Idén csak az első három „kategóriában” számíthattunk ünnepeltekre, 70 és 75 évvel ezelőtt (1950-ben és 1945-ben) ugyanis az iskola még/már nem működött.
Amikor március közepén itthon is kitört a korona-járvány, és korlátozó intézkedéseket vezettek be ország-, sőt Európa-szerte, már sejteni lehetett, hogy a nagytalálkozó hagyományos júniusi időpontja veszélybe kerülhet. És került is! Erről a Komáromi Öregdiák című háromhavonta megjelenő hírlevelünkben így számoltunk be: „Kénytelenek vagyunk megbékélni azzal, hogy idei nagytalálkozónkat júniusban nem fogjuk tudni megtartani. A nagy érdeklődésre számot tartó rendezvény viszont nem marad el – amint a körülmények és a kormányzati utasítások lehetővé teszik, meg fogjuk tartani.”
Június közepén már tervezgettünk! „Szeptember 12-én, a hónap második szombatján megtartjuk a nagytalálkozót, és a Generációk találkozóját is. Utóbbit szerényebb körülmények közt. Megkezdődhet tehát a szervezés, az osztályok képviselői erre az új időpontra meghívhatják az osztálytársakat. Az aktuális óvintézkedések betartása mellett a nagytalálkozó szokásosan az aulában, a sportdélután pedig az iskolaudvaron lesz. Reméljük, egy «második hullám» nem akadályozza meg a nagy érdeklődésre számot tartó rendezvényt” – írtuk a hírlevél júniusi számában, és közzétettük a rendezvény meghívóját is.
Aztán vége lett a tanévnek, vége a szünidőnek, és ismét visszatértek a korlátozások. Senki – szülő, sem idegen – a diákokon és az alkalmazottakon kívül nem léphetett az iskolaépületbe. Közeledett a találkozó időpontja, és 10 nappal a rendezvény előtt a vezetőség úgy határozott, elővigyázatosságból inkább nem tartjuk meg a nagytalálkozót más helyszínen sem. Az osztályoknak, akik úgy döntenek, külön-külön megtartják az érettségi találkozójukat, az iskola kiállítja a matúra-emléklapot, és ha igénylik, a gimnázium igazgatója, Andruskó Imre és az öregdiákegyesület elnöke, Langschadl István mérnök átadja azokat nekik az étteremben.
Így történt, hogy a 60 évvel ezelőtt, 1960-ban érettségizett két osztály Gyémántmatúra-emléklapot és az 50 évvel ezelőtt, 1970-ben érettségizett B, C és D osztály Aranymatúra-emléklapot vett át.
Szívből gratulálunk minden ünnepeltnek, és bízunk abban, hogy jobb időknek nézünk majd elébe, és e szép hagyományt nem fogunk kényszerülni megszakítani.
Fehér Erzsébet
A Gyémántmatúrások fotói Stefankovics József – Jakó munkája
