Környékünkön is szokás volt, hogy május elsején színes szalagokkal díszített májusfát állítottak. A májusfa a fiatalság, az újjászületés és a szerelem szimbóluma. A gútai tájház udvarát is díszíti egy színes szalagokkal díszített fa.
A hagyomány szerint április 30-ról május 1-re virradóraaz éj leple alatt vagy kora hajnalban díszítették a májusfát, ezek jellemzője a színes szalagok. Egykor a májusfával fejezték ki a legények udvarlási szándékukat. Később a májusfaállítás közösségi rendezvény lett, általában ünnepséget szerveztek a falvakban, városokban, vagy egy közösségben, ahogy a Magyar Asszonyok Ligája is teszi ezt minden évben, ilyenkor köszöntik jubiláns tagjaikat, ünnepelnek, beszélgetnek, jól érzik magukat a résztvevők. Így volt ez idén április 30-án is. A MAL-tagjait Kincel Tamara csengő énekhangjával kápráztatta el, míg Pollák Zsófia tanulásgos mesével csalt mosolyt az arcokra.
A májusfára a megjelent asszonyok és lányok kötözték fel a szalagokat, a férfiak pedig beállították a fát a helyére, spontán tánccal ünnepelték meg a sikeres májusfaállítást a résztvevők. A jubilánsok köszöntése után jóhangulatú beszélgetések alakultak ki, ahol a régi sortáncokról, régi gútai hagyományokról és szokásokról is szó esett.
Egy kis történelem
1992-ben Pozsonyban született meg az ötlet: meg kell szervezni a Magyar Asszonyok Ligáját, a gútaiak csatlakoztak a kezdeményezéshez ésazóta is teszik a dolgukat, és néhány lelkes hölgy jól működteti a szervezetet. Az 1992-es megalakuláskor a VMK-ban kaptak helyet, majd 1994 tavaszán a városi önkormányzat a rendelkezésükre bocsátotta az addig üresen álló Tájházat.
A tájház épülete több mint százéves, a népi kultúra jeles emléke, sárból és agyagból készült vályogház. A tájház sorsa a kitelepítések idejéig visszavezethető, a Kondé családot 1947-ben a kitelepítés során kényszerítették elhagyni az otthonukat, így kerültek Pitvarosra, majd később Szegedre. A kitelepített család helyére Magyarországról önként áttelepülő szlovák család érkezett. A szlovák családban több mint 10 gyermek, örökös született. Egyikük sem rendelkezett akkora vagyonnal, hogy a házat megvásárolja és testvéreit kifizesse. 1992-ben, Gúta város első szabadon választott polgármestere, Harsányi Imre úgy döntött, hogy megvásárolja a város részére. Az erre a vidékre oly jellemző épületet megviselte az idő. A hatalmas repedéseket acélhuzalokkal sikerült összehúzni, a város kőművescsapata a belső és a külső falakat is bepucolta.
1994-ben pedig az önkormányzat Magyar Asszonyok Ligájának kezelésébe adta a tájházat. A tájházak, az eredeti helyükön megőrzött, helyreállított és berendezett népi építészeti értékű épületek egy-egy tájegységen belül a helyi népi kultúra legjellemzőbb emlékei.
Most egy hónapig a hagyományoknak megfelelően a közösség élni akarását szimbolizálja a MAL májusfája a tájház udvarán.
Vadkerti Neszméri Csilla, dunataj.sk
