Író-olvasó találkozó Cserna-Szabó Andrással a Selye gimiben)
„Az író nem egy foglalkozás. Az író az egy nézőpont. Hogy valahonnan nézed a történéseket, és nagyon sokszor kikapcsolja magát a civil életet, és úgy kezdesz nézni mindenre, hogy előtted egy szöveg történik, s folyamatosan csak azt látod, hogy hogyan fogsz majd minden veled történő szituációból egy novellát vagy egy regényt, vagy egy esszét írni” – hangzott el 2024. április 4-én a Selye János Gimnázium dísztermében, ahol egy rendhagyó író-olvasó találkozóra került sor. A rendezvény fő vendége Cserna-Szabó András író volt, akivel Czinki Ferenc, a Szépírók Társaságának elnöke beszélgetett. A lendületes, humorral gazdagon fűszerezett, ugyanakkor tartalmas beszélgetés fő témája Cserna-Szabó András írói pályájának alakulása, illetve műveinek különös világa volt. Cserna-Szabó András felolvasta egyik rendkívül szórakoztató novelláját is, mely hatalmas sikert aratott a diákok körében. A felolvasás után lehetőségünk nyílt feltenni kérdéseinket, illetve dedikáltatni.
Az Európai írók napja, ez a Magyarországon régóta ismert projekt napjainkra már heteken át tartó rendezvénysorozattá nőtte ki magát: ennek köszönhetően érkeztek iskolánkba az íróvendégek is.
Cserna-Szabó András írói világa már az első találkozáskor a közvetlenség örömével hat, szinte azonnal belopja magát az olvasók szívébe, hiszen mind nyelvezete, mind világképe közel áll a diákos, játékos életfelfogáshoz. Magyarország egyik legnagyobb és alighanem legjelentősebb független irodalmi egyesületét, a Szépírok Társaságát sem kellett sokáig reklámozni, hiszen hamar rájöttünk, hogy szinte minden általunk ismert és olvasott jelentős író a szervezet tagja.
A beszélgetésen résztvevő diákok figyelme azért is fokozottan élénknek bizonyult, mert írói ambíciókkal rendelkező diákokból sincs hiány gimnáziumunkban, és ki ne szeretne műhelytitkokat ellesni, írói fogásokat eltanulni a profiktól? Ki ne szeretne olyan szellemesen, könnyeden, mégis tartalmasan írni, mint például Cserna-Szabó András, a Mérgezett hajtűk, a Zerkó, Attila törpéje vagy a Puszibolt nevezetes szerzője, aki még a Budapest Nagyregény projektben is részt vett?
Cserna-Szabó András az írást egy belső kényszernek nevezte, és egy súlyos függőséghez hasonlította. Majd megosztotta velünk egyik megdöbbentő tapasztalatát, mely szemléltette az írói elme félelmetes működését. Arról mesélt, hogy a fejében saját anyja halálos ágya mellett is mondatokat gyártott, úgy érezte, nem tud teljesen részt venni a gyászban, mert elméje azon járt, hogy hol lesz majd készülő szövegében a bekezdés, és hogy miként kéne átírnia anyja utolsó mondatait.
Talán csak azt sajnálhatjuk, hogy Czinki Ferenc írói munkásságáról kevés szó esett: A pozsonyi metró című könyvét például Pozsonyban írta ösztöndíjasként. Reméljük, hogy a gimnáziumban még sok hasonló rendezvényre kerül majd sor.
Csehy Flóra
II.C