Ez az autó már nem számít újdonságnak, hiszen 2010 óta van piacon. Tavaly ugyan abszolvált egy leheletnyi ráncfelvarrást, mégsem ebből az apropóból kaptuk meg tesztelésre. Hanem azért, mert egy ideje gázüzemű verzió is létezik belőle; az LPG-meghajtást a két benzinmotorhoz lehet társítani. Ezzel együtt menjünk vissza a kályhához, magyarán kezdjük az autó bemutatását a szokásos menetrend szerint.
Alaktan
Az „x” betű ellenére nem szabadidő-autóval, hanem a C3 Picasso, Opel Meriva – na és a testvérmodell Kia Venga – által fémjelzett mikrovan-kategória képviselőjével állunk szemben. Ikszelés helyett tehát ötletesebb lett volna mondjuk i25-ösnek keresztelni, mivel 4,1 méteres hosszával is az i20 és i30-as közé illeszkedik. Formája tipikus buszlimuziné, de a dinamikusabbak közük: lapos szélvédő, vele egybeszabott tetőív, erősen emelkedő övvonal, pengeszerűen keskeny oldalüvegezés. A karosszériát is picit megemelték, minimális magassága 156 mm. Nagyjából ennyit lehet mondani a küllemről; ha kötelezően le kérne írni még egy mondatot, abban alighanem a szépen tagolt hátsó falról, illetve a maszkot övező diszkrét krómkeretről esne szó.
A belvilág…
két legfőbb ismérve a bőséges térkínálat és a praktikum. Előbbit természetesen a kategórián belül értjük. A kocsi 1,6 méteres magassága áldásosan érződik az utastérben, hátul az ülések tologatásával a lábtér is variálható, és a padló is sík. Középső könyöklő elöl-hátul van, ajtózsebek szintén, egyéb kacattartók is garmadával. A kesztyűtartó apró kellemetessége, hogy a kézikönyv számára külön felső rekesze van; a vaskos kötet tehát nincs útban, ha X más holmit gyömöszölünk befele, és egy rosszul becsavart üdítős flakon sem fogja péppé áztatni. Ja, és a tesztelt legmagasabb szinten klimatizált is, mármint a kesztyűtartó. Hasonló utasbarát apróság az anyósülés támlájára ügyeskedett fogas, a csomagtér eredetileg 440 literes alapméretéből viszont sokat elvesz a gáztartály. Hogy mennyit, arra nézvést hivatalos vagy nem hivatalos adat sehol nem lelhető fel, de becsléssel kábé 50-60 litert. Úgy is mondhatjuk, hogy a nem gázos modellekben 2 szintre állítható padló itt csak a felső szinten használható, fájdalomdíjként viszont bővítés után teljesen sík felületet kapunk . Ráadásul lefaragva is megmarad a koffer nagy erénye, jelesül a bővítési variációk szinte kimeríthetetlen tárháza. Ez a 3:2 arányban osztható, külön-külön előre-hátra huzigálható hátsó üléseknek köszönhető.
Maguk az ülések a kategóriához képest nagyok és kényelmesek; az elsőknek tűrhető oldaltartásuk van, és e szinten fűthetők is. Ami pedig a szereltséget illeti: a légkondi itt már automata, a rádió digitális bemenetű és 6 hangszórós, ezen kívül van még: fedélzeti számítógép hátsó parkolóradar, statikus kanyarfényszóró. A kétfunkciós tempomat és a start-stop rendszer viszont feláras: előbbiért 200, utóbbiért 350 eurót kell kipengetni.
Két üzemanyaggal
Ezt a strófát azzal kell kezdenünk, hogy a Hyundai „gázos” modelljei, úgymond, félkészen érkeznek a gyártótól. A megfelelően előkészített motort ugyanis a BRC cég alakítja át gázüzeművé, de ez nem megy a gyári jótállás rovására, és a szervizintervallumok sem rövidülnek. Az átépítés keretében az autó kap egy 37 literes gáztartályt és egy fénydiódás „gázórát”, közepén az átkapcsológombbal. (Mellesleg: a műszerfal bal alsó peremén nincs túl jó helyen, vezetés közben a kormánytól nem látszik.) Az indítás mindig benzinnel történik, a gázüzemre váltás viszont már néhány másodperc múlva bekövetkezik. És marad is a tisztább, takarékosabb meghajtás addig, amíg el nem fogy a gáz, vagy kézzel nem kapcsolunk benzinre. A teljesítménykülönbség érzékelhetetlen, a gyártó sem ad meg két értéket. Mi tisztán gázzal 407 kilométert tettünk meg, ami a gyári adatnál alig valamivel magasabb (8,1 literes) átlagfogyasztást jelentett. (Aki most harmadfokú egyenlettel seperc alatt kiszámolja, hogy ebből sehogy se lesz 37 liter gáz, igaza van: az LPG-tank ugyanis soha nem töltődik csurig, és az alján is mindig marad pár liter.) Ezután jött a benzin, amit ugyan már nem tudtunk elfogyasztani az egyhetes teszt során, viszont a számítógép 6,8 l/100 km-es fogyasztási adata alapján 705 kilométeres akciórádiusz jön ki. Ez így együtt tehát több mint 1100 kilométer, amelyért – 0,69, illetve 1,46 €/l üzemanyag-árakon számolva – gázban 22,77, benzinben 70, összesen 92,77 eurót fizettünk. Ha ehhez hozzátesszük még, hogy a gázüzeműre való átépítés 1500 euróba kerül, máris lehet kezdeni a számolgatást. Illetve nem muszáj: a márka hazai weboldalán ugyanis – http://www.hyundai.sk/predaj-a-sluzby/lpg/kalkulator címen – található egy ügyes kis segédeszköz, amely megteszi ezt helyettünk. Csupán az aktuális üzemanyag-árakat kéri tőlünk, semmi mást…
Vas Gyula
(A szerző felvételei)
ADATLAP
Hengerűrtartalom: 1591 cm3
Teljesítmény: 92 kW (125 LE)@6300
Nyomaték: 156 Nm@4200
Sebességváltó: hatfokozatú kézi
Legnagyobb sebesség: 184 km/óra
Gyorsulás 0–100 km/óra: 10,9 s
Csomagtér: 440–1486 l*
Gyári átlagfogyasztás (benzin/gáz): 6,4/7,9 l/100 km
Tesztfogyasztás (benzin/gáz): 6,8/8,1 l/100 km
CO2-kibocsátás (benzin/gáz): 148/124 g/km
Üzemanyagtartály (benzin+gáz): 48+37 l
Ár: 16 190 €
Induló ár (1.4 MPI): 11 890 €
*gázüzemű verziók: lásd a szövegben
[nggallery id=54]
