„Minden élet egyformán értékes, nem szabad engedni, hogy az erőszak legyen úrrá a világon!”
Ez a nap a történelem egyik sötét pillanatára irányítja a figyelmünket. 2003 óta szeptember 9én a Selye János Gimnázium igazgatója, Andruskó Imre kezdeményezésére iskolánk minden évben a Komáromi Zsidó Hitközséggel együtt Holokauszt-emléknapot tart. Szlovákia ugyanis szeptember 9-ét határozta meg a Holokauszt és a Rasszista Erőszak Áldozatainak Napjaként.
Idén is rendhagyó módon emlékeztünk meg a Selye János Gimnáziumban a holokausztról, illetve a komáromi zsidóságról. PhDr. Deák Irén, történelemtanár és jómagam vezetésével a zsinagógában egyperces néma csönddel emlékeztünk a Holokauszt áldozataira. Paszternák Antal, a Zsidó Hitközség elnöke és felesége köszöntötte az egybegyűlteket, majd gimnáziumunk II.A és VI.N osztályainak diákjai komáromi zsidó áldozatok neveit olvasták fel. Minden tíz név után a felolvasó meggyújtott egy gyertyát, és elhelyezett egy kövecskét az áldozatok emléktáblájánál. Majd felolvasásra került 20 Világ Igazának neve és végül a kaddis – a gyászolók imája.
Miután végigjártuk a városban még fellelhető zsidó emlékhelyeket, megtekintettük az egykori Menházban ma is megtalálható zsinagógát, könyvtárat és múzeumot. A hitközség 1930-ban építtette az Eötvös utcai házat, itt működött a kóser mészárszék, a zsidó rituális fürdő és a macesz sütöde is. Többek közt arra is felhívták a diákok figyelmét, hogy a második világháború előtt közel 3000 lelkes zsidó közösség élt ebben a városban, amely mára alig 50 főre fogyatkozott. A túlnyomó többség koncentrációs táborokban halt meg, akik pedig túlélték a borzalmakat, főként Amerikába és a későbbi Izrael területére vándoroltak ki.
A következő állomás a komáromi zsidó temető volt, amely az Aranyember utca és a Pozsonyi főút közti területen található. PhDr. Deák Irén, a Selye János Gimnázium tanárnője világított rá az események történelmi hátterére, majd JUDr. Novák Tamás holokauszt-kutató mesélt a zsidóság temetkezési szokásairól összehasonlítva azt más vallások hagyományaival. Ezt követően közösen megnéztük a zsidó sírokat, neveket, sírfeliratokat, jelképeket a sírköveken.
A holokauszt tragédiájának teljessége felfoghatatlan és talán feldolgozhatatlan. A múlt itt van velünk és hat ránk, és e hatás mérsékléséhez sokat és keményen kell dolgozni. Az emlékezés és emlékeztetés mellett az egyik legfontosabb feladat fellépni a világszerte terjedő antiszemitizmus és minden embertelen tett ellen, különösen most, amikor közvetlen szomszédságunkban ismét fegyverek ropognak, amikor ismét féltenünk kell életünket, biztonságunkat. Az emlékezés nemcsak főhajtás az áldozatok előtt, de a múltbeli tapasztalatok felelősségteljes továbbadása a következő generációnak. A történelem gyakran ismétli önmagát, mégis lehet, sőt kell is tanulni elődeink hibáiból.
Gimnáziumunk célja, hogy diákjaink szembenézzenek a múlt tanulságaival. Nem bűntudatot, hanem felelősségtudatot akarunk ébreszteni bennük. Miközben a diákok a Holokausztról és más népirtásról tanulnak, rá kell ébredniük, hogy ilyen – emberek által elkövetett bűntettek – újra előfordulhatnak, ahogy ez megtörtént a zsidókkal, megtörténhet másokkal is. A jövő nemzedékét neveljük, akik a jövő letéteményesei. Lehet, hogy pedagógusi munkánk, mint, ahogyan sok területen is érzékelhetjük, csak évek múlva hozza meg gyümölcsét..
PaedDr. Králik Zsuzsanna, főszervező
