A komáromi születésű, világhírű karnagy és zeneszerző, Lehár Ferenc Péter és Pál Bergengóciában című meseoperettjének új szövegkönyvét írta meg Klemen Terézia, az Operettkirály nevét viselő polgári társulás elnöke. A Péter és Pál Lustaországban című, interaktív produkcióban megmaradt Lehár fülbemászó zenéje, a dalszövegeit Nagy Ibolya operettprimadonna időszerűsítette, a rendezői-koreográfusi munkát Bozsó József színművész-rendező vállalta, producerként pedig Dráfi Mátyás Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes művész működött közre. A négyszereplős, 70 perces előadás kulisszatitkairól Klemen Teréziával beszélgettem.
Hogyan bukkant rá az 1906-ban íródott alapműre, és miért tartotta fontosnak annak időszerűsítését?
Amikor korábban az Operettkirály című könyvemhez gyűjtöttem anyagokat, akkor szembesültem a ténnyel, hogy Lehár Ferenc Péter és Pál Bergengóciában címmel hiánypótló meseoperettet is írt, amelyet 1906 táján Budapesten, Bécsben és Németországban is bemutattak. Annak nagyobb sikerét azonban az gátolta, hogy a kiváló zenéhez nem párosult túl jó szövegkönyv. Ez volt az első és mindmáig egyetlen gyermekeknek szánt operett, mivel korábban csak gyermekoperák, később pedig gyermekmusicalek is születtek, de meseoperett sosem. Emiatt vállaltam egy teljesen modern, szórakoztatóan tanulságos mai történet mesekönyvszerű megírását, amely az eredetihez hasonlóan a jó és a rossz ellentételezéséről szól. Az az otthonról szüleik miatt elszökött Péter és Pál nagy vándorútját tárja a közönség elé. Ők végül rájönnek, hogy az általuk idealizált Lustaország nem is olyan jó hely, valójában mindenütt kell dolgozni, eredményeket felmutatni, s a legjobb mégis otthon…
E meseoperett korunkba történő átmentésén, valamint a jó és rossz örökös harcának bemutatásán kívül még milyen szándék vezérelte az alkotógárdát?
Annak elérését is célul tűztük ki, hogy a mai gyerekek ne csak 21. században íródott, többnyire gépi zenéket halljanak, hanem Lehár igényes muzsikáját, lágy dallamait is megkedveljék. Decemberben egymás után négy helyszínen: Szentpéteren (a helyi és a perbetei közönségnek), Ógyallán, Csallóközcsütörtökön és Naszvadon mutattuk be a meseoperettet, s az mindenütt elnyerte a javarészt gyermekekből álló közönség tetszését. Abban nem elhanyagolható az egyes karakterek tanító-nevelő szerepe és az előadás interaktív jellege sem: a szereplők a nézőket is bevonják a történésekbe, kikérve a véleményüket, javaslataikat az esetleges folytatásról. A kisebb-nagyobb nézők minderre vevők voltak, és szívesen válaszoltak a szereplők kérdéseire. Mivel Nagy Ibolya a dalszövegek mintegy nyolcvan százalékát aktualizálta, azok mondanivalójával is könnyebben tudtak azonosulni, mintha a régi sorokat hagytuk volna meg.
Szóljunk a további alkotótársakról is, hogyan történt a kiválasztásuk?
Mivel az általam több éve jól ismert, magyarországi színművész-rendező, Bozsó József korábban már több gyermekeknek szánt előadást, például gyermekmusicalt is rendezett, őt kértem fel e meseoperett megrendezésére és koreografálására. A már hagyományos Házy Erzsébet Nemzetközi Tehetségkutató Énekversenyünk musical-kategóriájának egyik volt budapesti győztese, Szondi Tamás színész a rossz fiút, Pált, a vele egyidős Simon Zoltán színész pedig a jó fiút, Pétert alakítja. Az édesapjukat maga a rendező, Bozsó József, az édesanyjukat pedig Nagy Ibolya játssza, aki felváltva a jó és rossz tündér szerepében is feltűnik a színpadon. Producerként Dráfi Mátyás Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes művész a feleségével együtt működik közre, vállalva a kellő anyagiak megszerzését célzó pályázatírást és a fellépési helyszínek lekötését is.
Milyen műszaki feltételek kellenek-e produkció bemutatásához, s arra a közeljövőben még hol kerül sor?
A kultúrházakon kívül iskolai aulákban és nagyobb tornatermekben is bemutatható ez az előadás. Persze, előnyt jelent valamilyen színpad léte, de annak hiányában is megtaláljuk a legmegfelelőbb megoldást, alkalmazkodunk a mindenkori helyi viszonyokhoz. A 70 perces produkció akár két rendhagyó tanítási óra keretében is megtartható. Egy januári tanítási napon a komáromi Jókai Mór Alapiskolában, majd január 23-án esti előadásként (!) a párkányi kultúrházban láthatják az érdeklődők. A tavaszi időszakra eddig további öt előadást kötöttünk le, majd a polgári társulásunk által nyáron másodízben megrendezendő Nemzetközi Operettfesztivál műsorában is helyet kap. Időközben magyarországi bemutatókat is vállalunk, mert azok iránt az anyaországban is érdeklődés mutatkozik.
Kérem, foglalja össze, hogy a további érdeklődőknek, műsorszervezőknek miért ajánlja ezt a meseoperettet?
Azért, mert a soha el nem évülő téma: a jó ér a rossz harca, a lusta és a szorgos ellentétbe állítása, hozzásegít a világban való helyes döntésekhez és eligazodáshoz. Ráadásul az előadásokra a téma iránt fogékony, kíváncsi gyerkőcökkel együtt érkező pedagógusok, szülők és nagyszülők is tanulhatnak a gyerekek egyes helyzetekben megnyilvánuló viselkedéséből, reakcióiból. Például az eddigi előadásokon kiderült, hogy a jó fiút jobban szeretik a rossz fivérénél, arra a kérdésre pedig, hogy miként nevelnék meg a szüleiket, a többségük azt kiabálta be, hogy a szülőket úgy kell elfogadni és szeretni, amilyenek, s nem kell őket megváltoztatni… Igény esetén, amikor valamennyi szereplő ráér, további fellépéseket is szívesen vállalunk, hiszen jóleső érzés ekképp is népszerűsíteni a már hungarikumnak számító operett műfajt.
Nagy-Miskó Ildikó, dunataj.sk
Fotók: szentpéteri Kossányi József AI és Óvoda
