Miért jobb a „fényezés”, mint a valóság bevallása?
Lapunk múlt heti számában rámutattunk arra, hogy polgármesterünk enyhén szólva is idegen tollakkal ékeskedett, amikor kampányízű újévi köszöntőjében mások érdemeit sajátította ki. Furcsa módon Keszegh Béla alpolgármester is csatlakozott hozzá, aki egy jó nevű ügynökség tanulmányát használta fel arra, hogy fényezze a komáromi városvezetés eredményeit.
Nyilván a választási év kezdete ösztökélte erre a lépésre, csak az a baj, hogy nem olvasta el figyelmesebben az idézett tanulmányt, így megérthette volna, hogy nincs olyan ügynökség, amely pusztán egy mutató alapján végezne rangsorolást. Épp ellenkezőleg, bevett szokás, hogy az objektivitás érdekében, igyekeznek több szempontból is elvégezni az elemezéseket. De miről is szólt az ominózus hír? Nem másról, mint hogy javult Komárom pénzügyi helyzete. Külön kiemelte azt a tényt, hogy a város adósságállománya csökkent, és hogy jobban áll a környező városokhoz képest. Mi – vele ellentétben –, vettük a fáradságot és figyelmesen elolvastuk az értékelést és közben néhány nagyon is érdekes adatra bukkantunk. A tanulmány komplex módon értékeli országunk városainak gazdálkodását, tehát nem csak egy mutató kiemelésével. Ezek szerint városunk a legrosszabban teljesítő városok között a 138 értékeltből az 53. helyen áll, a legjobban teljesítők között pedig a 86. helyen. Csak mellékesen Érsekújvár a 112., Ógyalla a 102., Dunaszerdahely a 72., Gúta a 71., Somorja a 70., Párkány pedig a 39. helyet foglalja el. Tehát nem igaz, hogy a környező városok rosszabbul állnának mint Komárom, ahogy azt az alpolgármester nyilatkozta. Egy hasonlattal élve, ha elfogadnánk az alpolgármester által prezentált gondolatsort, akkor példázódhatnánk azzal is, hogy egy barlangban élő hajléktalan kérkedik jó gazdasági helyzetével, hogy milyen alacsony a rezsije és nincs semmi adóssága, közben lesajnálja az oligarchát, aki alig bírja fizetni az úszómedencéje gázszámláját. Nem vagyunk gazdasági hetilap, de azért hisszük, hogy sokan egyetértenek velünk abban, hogy városunkat nem attól fogjuk jobbnak és lakhatóbbnak érezni, ha tudjuk, hogy csökkent az adósságállománya. Sokkal inkább érezzük, hogy városunk továbbra is ugyanúgy tesped, mint az előző években. Egy város fejlődése nem annak a függvénye, hogy mennyi pénzt nem költ el, hanem inkább annak, hogy miképp használja ki forrásait és lehetőségeit. Az, hogy Komárom nem teljesít jól, kiolvasható egy másik táblázatból, mely azt ábrázolja, hogy mekkora vagyon jut egy lakosra. Míg városunkban ez 1924 euro, addig az országos átlag csak 1364 euro. De mi történhet városunkban, ha a felmérésből megtudtuk, hogy míg egy átlagos város ebből a vagyonból 36 eurós gazdasági eredményt produkál (egy lakosra), addig Komáromban ez csak 17 euro! Ezt kellene talán a polgármesternek, a helyettesének és a képviselőknek vizsgálgatniuk. Mi okozhatja, hogy ez az országos átlagnál magasabb vagyon jóval kisebb hasznot hoz? Vagy talán csak a haszon máshol csapódik le? Évek óta írunk a városi cégekben történő gyanús dolgokról, de sem a testület, sem a városvezetés nem lépett, ehelyett a korábbi visszaéléseket fedezve mélyen hallgat. Csak az utóbbi év „terméséből” idézve: a város évek óta nem kap egy fityinget sem a vízművektől, a Comorra servis százezreket dobott ki jogtalanul parkolóautomaták bérlésére, hogy csak a nagyobbakat említsük. Kijelenthetjük, hogy a polgármester és helyettese semmi érdemlegeset nem tett az említett visszaélések valós feltárásáért, sőt testületi befolyásukat kihasználva továbbra is fedezik az elkövetőket. Mire véljük, hogy még el sem kezdték a vízművek átvilágítását, de már fizetésemelést hagytak jóvá a KOMVaK vezetőségének? Propagandaszerű nyilatkozatok helyett inkább elgondolkodhatnának azon, hogy miért történhet meg, hogy az összes városi cég vagy veszteséges, vagy csak miminális hasznot mutat ki?
Addig is, amíg ezt megteszik, pontosítjuk a címbeli közmondást: Hallgatni nem csak arany, de az ő esetükben bűn is!
DUNATÁJ HETILAP 2/2018
kép: pixabay.com
