Ily módon hirdeti és várja az érdeklődőket az év leglátogatottabb gútai rendezvényére a város.
De miért Búcsú, Vásár és miért harminckettedik?
A katolikus hívők által lakott községekben a templom védőszentjének ünnepén szokás évszázadok óta a Búcsú (búcsú bűneinktől). Városunk esetében ez Szűz Mária mennybevitelének – Nagyboldogasszonynak az ünnepe.
A búcsú és vásár összekepcsolásának ötlete 1985-re, tehát még a rendszerváltás előtti időkre esik. A kimondottan egyházi jellegű ünnepet nem lehetett csak úgy megszüntetni, de a vásár „rászervezése” jó ötletnek bizonyult. Persze az is tény, hogy mára ez az ünnep csak a hívők egy szűk körének jelenti az egyházi ünnepet. A legtöbb gútai valamint az idelátogató vendégek számára ez már inkább igazi népünnepély, az egyházi jelleg teljesen közömbös, sőt már talán nem is kívánatos.
1989-ig nálunk gyakorlatilag nem létezett magánvállalkozás, ezért az addigi vásárok kínálata az állami, esetleg szövetkezeti vállalatok termékeire korlátozódott.
A rendszerváltás után fokozatosan bővült a vásári napok programja. A kirakodóvásár mellett néhány évig megrendezték a Gutrade termékbemutatót, ahol elsősorban a helyi üzemek vállalkozók mutatták be termékeiket (Babetta, Kolnáb bútorgyár, Guko fémipari kisüzem, Gutex varroda, Malom stb.). Ezt a rendezvényt a későbbiekben a vásári kézilabdatorna kiszorította a sportcsarnokból, így megszűnt. A kulturális kísérőrendezvények szintén 1989 után kaptak nagyobb szerepet. Kezdetben ez főleg a népi kultúrát – folklórt jelentette. Így lépett fel Gútán a helyiek mellett pl. a Hajós néptáncegyüttes, az Ifjú Szívek, a németországi (Würzburg) Tanzara tánccsoport, a több mint 50 tagú amerikai mormon folklóregyüttes, vagy a szajki német nemzetiségi csoport, de több szlovák foklóregyüttes is.
A programkínálat az elmúlt évek során folyamatosan változott. Kézműves bemutatók, veterán járművek felvonulása, a Koncerthétvége, vagy pl. a Borok Utcája tette, teszi egyre színesebbé a vásári hangulatot. A sportesemények kínálata is egyre bővül. A futball, a kézilabda, a kosárlabda mellett legújabban a lovasversenyek is teret kapnak.
Arról, hogy mióta rendeznek Gútán vásárokat nincsenek pontosabb ismereteink, de bizonyosan több száz éve. Ennek bizonyítékaként álljon itt egy részlet egy 1851-ben kiadott műből:
„Gutta, magyar mezőváros Komárom vármegyében, lapályos rónaságon a Pozsonynál kiszakadó s Csallóközt képző kis Duna partján, melly épen a város alatt a Vágh vizével egyesül, Érsekúvárhoz 2, Komáromhoz 4 mérföldnyi távolságra.
…
Földesura Guttának sz. István király idejétől fogva mindig az esztergomi érsek. Vannak még e városnak több dicsőemlékű magas királyoktól nyert kiváltságos levelei, mellyek szerint jártukban s keltükben harminczad, vám, révbér és piaci helypénz fizetéséből e város lakosai örök időkre mentesítve vannak. Szinte kiváltságától fogva 4 országos vásár tartatik itt és pedig uj esztendő, fekete hét, sz. László király és sz. Máté heteiben mindenkor hétfőn. A baromvásár a kirakodóvásárral együtt egy nap tartatik. 1551-ben már mint város jelenik meg…” (Magyarország geographiai szótára; Fényes Elek kiadása 1851)
Kürti Endre írása
https://www.facebook.com/szeretlekguta/
