Már szombaton délután kezdetét vette a pünkösd ünnepére való hangolódás Gútán, ahol a Langschadl Dávid elnök által vezetett Csemadok- alapszervezet irányításával vasárnap 9 -től 18 óráig ismét megtartják a több mint egy évszázados múltra visszatekintő, hagyományőrző pünkösdi sortáncjárást. Majd a közösségkovácsoló szabadtéri rendezvény mulatsággal zárul a városi művelődési központban.
„A már több mint százéves múltra visszatekintő gútai hagyományőrző pünkösdi sortáncjárás manapság is közösségünk egyik legkiemelkedőbb eseménye. Sajnálatos, hogy a múlt század háborús időszakai alatt megtorpant e néphagyomány, s annak megtartását a jogfosztottság éveiben kényszerből szüneteltették. Majd a múlt század ´50-es éveitől a Csemadok-alapszervezet felkarolta, s azóta is tovább élteti e látványos hagyományt” – mondta el portálunknak Viola Miklós doktor, aki a tulajdonában levő, helyi Kis-Duna idősotthon lakóival együtt minden évben szeretettel fogadja a sortáncjárókat.
Hozzátette: az idős lakóik ilyenkor szívesen nosztalgiáznak, felidézik a hajdani sortáncjárások történéseit, amelyeknek ifjúkorukban ők is aktív részesei lehettek. Vasárnap 10,40 óra körül várják őket a panzió előtt.
„Tudvalevő, hogy pünkösd a Szentlélek eljövetelének és a feltámadásba vetett hitnek az ünnepe. A sortáncosok mindezt hírül viszik Gúta mindkét szegletébe, miközben hallatszik a szívet melengető népzene, melyet ötvöz a Kikelet néptánccsoport népviseltbe öltözött tagjai által bemutatott, szemet gyönyörködtető néptánc varázsa. A kísérő zenészek kényelmét általában lovaskocsin biztosítják, így menet közben is zenekísérettel vonulhatnak a táncosok. A fiatalok arcáról sugárzik az öröm, a boldogság, amit minden állomásukon megosztanak az őket megvendégelő lakosokkal” – fejtette ki a továbbiakban.
A sortánc során Gúta egyik végéről a másik felé haladva eljutnak a közintézményekbe, a nyugdíjasotthonokba, a csatlakozó polgári társulásokhoz, a Városháza előtti térre, s a 11 órai vasárnapi szentmise után a templomparkba is elviszik az ünnep hírét. A táncos felvonulást a helyi Vermes törzs nemzeti lobogókat tartó lovasai szokták kísérni, de az értesülései szerint ez a színfolt most kimarad, mivel ők éppen Csíksomlyón vannak.
Azt is megtudtuk, hogy a táncmenet élén mindig a két csősz áll, az ő feladatuk a pünkösdi sortáncosok vezetése, az egyes fogadóhelyekre való elkísérése. A rendezvény pontos, biztonságos lebonyolításáért pedig a legénybíró felel. A pünkösdi menetet minden fogadóhelyen megvendégelik, s búcsúzáskor némi adománnyal támogatják a néphagyomány fennmaradását. Mindez régen is hasonlóképpen történt: a sortáncosok felköszöntötték a település bíráját, jegyzőjét, plébánosát. A kiszemelt házaknál köszöntőt mondtak, a háziak pedig megvendégelték őket, majd hálájuk jeléül a legénybíró zsebébe pénzt tettek. Végül a vidám fiatalok a házigazdákat is megtáncoltatták. A vigadó lányok hajfonatát nemzeti színű pántlika, több férfi kalapját pedig trikolór-szalag díszítette. A többgenerációs össznépi vigadalom hajnalig tartó mulatsággal zárult, s ez holnap is így lesz.
„A múltban a sortáncjárás előtti napon a táncos legények a közeli erdőből egy méretes, egyenes jegenyefát vittek magukkal a másnapi sortáncjárás utolsó helyszínére, ahol egy feldíszített kocsikereket rögzítettek a végére, majd az elkészült vámkereket felállították. Ma délután erre az előzöngére a Vízimalomnál került sor” – tájékoztatott az interjúalanyunk, aki azt is elárulta, hogy a nemrég elhunyt Kicsindi Karcsi tanító bácsi, a városukban 1949-ben megalakult Csemadok-alapszervezet örökös tiszteletbeli elnöke is évekig az idősotthonukban élt.
Bár régebben Csallóköz más településein is ismert volt a sortáncjárás, de a hagyomány legtovább Gútán maradt fenn, s azt remélhetőleg a következő nemzedékek tagjai tovább éltetik…
A 2023-as sortáncjárás:
Nagy-Miskó Ildikó, dunataj.sk
