Az előző rendszerek rosszemlékű állambiztonsági szervei, az ŠTB, a KGB, a Securitate, vagy a Stasi még körmönfont és macerás módszerekkel, lehallgatással, megfigyeléssel vagy besúgók által szerzett információkat a gyanúsnak vélt állampolgárokról, ma viszont, az internet, a Facebook, a Google, a Yahoo és társaik világában ilyesmire már nincs szükség ahhoz, hogy szinte mindent megtudjanak rólunk, s ehhez mi önként asszisztálunk.
Bizalmas személyi adatainkat, számlaszámainkat, ismeretségi és érdeklődési körünket, a legszemélyesebb fényképeinket mi magunk szolgáltatjuk ki a világhálón szinte bárkinek, aki akár vissza is élhet ezekkel. S a helyzetet egyáltalán nem oldja meg, ha észre térve töröljük adatainkat, képeinket. Még azt is pontosan számontartják, milyen oldalakat nézegetünk a közösségi portálon, s ezekből természetesen messzemenő következtetések vonhatók le politikai nézeteinkre, vallási, eszmei hovatartozásunkra, érdeklődési körünkre, betegségeinkre, hobbinkra, szokásainkra, függőségeinkre, stb. vonatkozóan. Ezek az információk pedig sokaknak nagyon sokat érnek. Márpedig, amire kereslet van, az áruvá válik, így aztán ezekkel az adatokkal, információkkal vissza is élnek rendesen. Hogy egy egyszerű és látszólag ártatlan példával éljek, figyeljük csak meg, ha valamely egészségügyi problémánk adódik, mondjuk a vérnyomásunkkal, és rákeresünk az ilyen témájú oldalakra, meglepődve tapasztaljuk, hogy egyszeriben megjelennek nálunk a nekünk címzett vérnyomáscsökkentő gyógyszereket ajánló reklámok. Érdemes odafigyelni az álláskeresőknek is, milyen tartalmú képeket, információkat tesznek magukról közszemlére, hiszen a munkáltatók most már nem káderlapokat olvasgatnak, hanem az internet igénybevételével └káderezik¬ a jelentkezőket, s nem tudhatjuk, hogy egy, a világhálón szabadjára eresztett, adott pillanatban jópofának ítélt féktelen bulizós kép a haverokkal hova jut el, s milyen benyomást kelt rólunk a munkamániás főnökben.
Ez a néhány példa is elegendő ahhoz, hogy szemléltesse, amilyen áldás számunkra a világháló, legalább akkora veszélyforrás is lehet, s a személyes adatokkal való felháborító és törvénytelen visszaélések kordába szorítása mamutcégek és lobbicsoportok komoly ellenállásába ütközik, ezért legyünk óvatosak és jól gondoljuk meg, mit osztunk meg, mit árulunk el magunkról, mert még a legártatlanabbnak tűnő dolgok is ellenünk fordíthatók.
-zsu-
DUNATÁJ HETILAP
