A Komáromi járás egyik legrégebbi települése, hiszen már 1156-ban említik a nevét, igaz, akkor még Machala néven. Ötven évvel később már Moch néven került a község neve a krónikákba. 1550-ben Bajcsy János érsek-újvári lovashadnagy telepítette újra az időközben elnéptelenedett falut és nagy valószínűség szerint ekkor épült az a kúria is, amelynek romjait azután a mocsiak „kastélyként“ emlegették.
– Sokáig én is azt hittem, hogy csupán falusi monda az az állítás, hogy valaha itt alagút vezetett volna a Duna alatt a túloldalra, de több forrás is tényként említette. Én inkább azt a lehetőséget tételezem fel, hogy a kúriától vezethetett egy föld alatti folyosó a Duna-partig, ahol veszély esetén hajóra lehetett szállni, el lehetett menekülni. Ilyen „kijárata“ volt a komáromi várnak is. Mivel akkoriban még nem volt mederszabályozás, aDuna vízszintje sokkal alacsonyabb volt, hiszen szélesebb volt a vízfelülete is – mondja a lelkes helytörténész körorvos. Az is előfordulhat, hogy ezt a folyosót az 1700-as években még arra is használhatták, hogy a Duna sodrását kihasználva működő vízimalmokból a lisztet elszállítsák. – Mindebből kiindulva feltételeztem, hogy a folyamatosan töltödő talajszint miatt csak a véletlen segíthet abban, hogy a község alatt – ha egyáltalán van – húzódó alagutat valaha megtalálják. Vasárnap délelőtt kint sétáltam a Duna ártéri részén, amikor észrevettem egy beomlást. Amennyire tudtam, kitisztítottam a lyukat, amely egyáltalán nem tűnik egyszerű földomlásnak, hiszen feltételezett boltívében nem dunai kavics, hanem terméskő van. Amennyire beláttam, a Duna felé és a község felé is folytatódott az omlás.
Annak érdekében, hogy amatőr régészek „lelkes“ kutatómunkáját megelőzhessék, dr. Maurovich Horvat Lajos a lyukat lefedte és álcázta. – Ha valóban az alagutat sikerült megtalálnom, félő, hogy az omlás folytatódik és életveszélyessé válik a terület. Mivel ez a föld alatti objektum közel van a vízparthoz, feltételezhető, hogy a tavaszi árhullám elönti, végleg betemeti hordalékkal. Én a leletről tájékoztattam a Duna Menti Múzeum illetékeseit, most már rajtuk a sor, hogy megállapítsák, tényleg igaz-e a dunamocsi monda az alagútról.
DUNATÁJ HETILAP
