Felminősítette Magyarországot pénteken a Standard & Poor’s, egy fokozattal „BB plusz”-ra emelve az eddigi „BB”-ről a devizában és a forintban fennálló hosszú lejáratú magyar államadósság besorolását.
Az új osztályzat kilátása az eddigiekhez hasonlóan stabil. Az S&P eljárása – vagyis az, hogy a kilátás pozitívra javítása nélkül javította a magyar adósosztályzatot – viszonylag ritka a nemzetközi hitelminősítői gyakorlatban, gyakoribb ugyanis, hogy a hitelminősítők először a kilátást módosítják, és néhány hónappal később változtatják az osztályzatot.
A péntek este Londonban bejelentett felminősítés nyomán mindhárom nagy nemzetközi hitelminősítő – az S&P mellett a Moody’s Investors Service és a Fitch Ratings is – azonos, a befektetési ajánlású kategóriától egy fokozattal elmaradó besorolással és stabil kilátással tartja nyilván Magyarországot.
Magyarországra a pénteki osztályzatjavításig a Standard & Poor’s tartotta érvényben a leggyengébb besorolást: a hosszú lejáratú magyar államadósság-kötelezettségek osztályzata ennél a cégnél eddig „BB” volt. A „BB” magyar osztályzat – amelyet a cég most egy fokozattal emelt – az S&P listáján a befektetési ajánlású sáv aljától két fokozattal maradt el, és eggyel gyengébb volt a Moody’s és a Fitch Ratings szuverén magyar besorolásánál.
A Moody’s „Ba1” hosszú távú magyar államadós-osztályzata e cég besorolási módszertana alapján azonos a Fitch Ratings és immár a Standard & Poor’s által is „BB plusz” szintre sorolt hosszú futamú magyar szuverén minősítéssel.
A Standard & Poor’s a magyar adósosztályzat pénteki javítását egyebek mellett azzal a véleményével indokolta, hogy a globális pénzügyi válság elhatalmasodása után felhalmozódott külső egyensúlyi problémák mára jelentősen enyhültek a magyar gazdaságban.
Az S&P szerint a devizaalapú ingatlanhitelek átváltása, valamint a helyi valutában történő hitelfinanszírozást előtérbe állító kormányzati stratégia is enyhítette Magyarország sebezhetőségét a potenciális külső sokkoktól, köztük az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve monetáris szigorítási ciklusától, amely az általános piaci várakozás szerint néhány hónapon belül elkezdődhet.
A háztartások devizaalapú ingatlanhitel-állományának csaknem teljes körű átváltása nyomán a háztartásokkal és a pénzügyi szektoron kívüli vállalatokkal szembeni banki követeléseknek immár alig a harmada devizakövetelés, jóllehet még 2014 végén is a banki kinnlevőség-állomány több mint a fele volt devizában denominálva – áll a Standard & Poor’s pénteki londoni elemzésében.
Az S&P szerint a magánszektorbeli devizaalapú hitelállomány e visszaszorulása erősíti a monetáris politika kapacitását a reálgazdasági hitelellátás hozzáférhetőségének és a hitelek költségeinek befolyásolására jövőbeni külső sokkok esetén.
A Standard & Poor’s londoni elemzői szerint ez a monetáris eszköz a devizahitelezés széleskörű elterjedtsége miatt nem állt rendelkezésre a 2008-2014 közötti időszakban.
A hitelminősítő az osztályzatjavítás fő tényezői között említette azt is, hogy megítélése szerint erőteljesek a magyar gazdaság versenyképességi mérőszámai. Az effektív reálárfolyam a 2007 végén mért szinthez képest február végéig csaknem 14 százalékkal gyengült, és egyre több jel van arra, hogy a bővülő magyar exportszektor hozzáadottérték-termelő képessége is javult.
A magyar munkapiac általánosságban rugalmas. A 7,30 eurónak megfelelő nemzetgazdasági szintű átlagos óránkénti munkaköltség – amelyben benne vannak a munkáltatók nem bérjellegű hozzájárulásai is – kevesebb, mint az egyharmada az Európai Unió átlagának, és jóval elmarad a környező közép- és kelet-európai EU-gazdaságok, például Szlovákia és Csehország átlagától is.
A Standard & Poor’s elemzői szerint a következő négyévi előrejelzési távlatban a magyar gazdaság versenyképessége több külföldi vállalatot késztethet magyarországi vállalkozások létrehozására, mint amennyire a legutóbbi időszak zöldmezős közvetlen külföldi tőkeberuházásainak szintjéből egyébként következtetni lehetne.
A hitelminősítő hangsúlyozza, hogy megítélése szerint Magyarország EU-tagsága fontos vonzerő az Európai Unión kívüli, például ázsiai és észak-amerikai iparvállalatok számára.
Az S&P várakozása szerint a kormány az idén „közel jár majd” a 2,4 százalékos GDP-arányos államháztartási deficitcél teljesítéséhez.
A cég előrejelzése szerint 2018-ig a kormány 70 százalékot valamivel meghaladó szintre csökkenti a „még mindig magas” bruttó államadósság-rátát. A Standard & Poor’s szerint ugyanakkor ezt a prognózist kockázatok terhelik, tekintettel arra, hogy a kormány eddig hajlamos volt előnyben részesíteni az állami vagyonvásárlást az adósságcsökkentéssel szemben.
A hitelminősítő az elemzésben felidézi, hogy jelenleg a 8-as csoportban tartja nyilván a magyar bankszektor országkockázati megítélését (Banking Industry Country Risk Assessment – BICRA).
A Standard & Poor’s BICRA-mutatója a vizsgált országok pénzügyi szektorainak egészét érintő, általános, a nemzetgazdaságra is kiható és onnan eredő kockázati tényezőket méri; a legjobb osztályzat az 1-es, a legrosszabb a 10-es.
A magyar bankrendszer 8-as BICRA-osztályzatával kapcsolatban a cég kiemeli, hogy ez a besorolás a magyar pénzügyi szektor gyenge jövedelmezőségét és a gazdaságban beágyazódott magas hitelkockázatot tükrözi, emellett figyelembe veszi, hogy még mindig magas a függőség a külső finanszírozástól. Az S&P becslése szerint a szektorszintű nem teljesítő kinnlevőség-állomány 18 százalék, amelyet a cég jelentősnek minősít.
A Standard & Poor’s közölte ugyanakkor, hogy várakozása szerint a legutóbbi brókercég-csődök okozta volatilitás költségvetési költségei nem fogják meghaladni a GDP-érték 1 százalékát.
MTI
