Esterházy Jánosnak, a szlovákiai magyarság egykori vezetőjének emléke előtt rótták le tiszteletüket szombaton Prágában a csehországi magyarok.
Az emlékünnepségre Esterházy János halálának 56. és születésének 112. évfordulója alkalmából került sor.
A csehországi magyar szervezetek, illetve a prágai magyar nagykövetség képviselői virágcsokrokat helyeztek el a motoli temetőben, a csehországi kommunizmus áldozatainak központi kegyhelyén, ahol az emlékműre Esterházy János emléktáblája is felkerült.
A megemlékezést az Együttélés politikai mozgalom magyar nemzeti tagozata, a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének prágai alapszervezete, a Prágai Református Missziói Gyülekezet és a Görgey Artúr Társaság és a Csehországi Magyar Orvosok Társulata közösen szervezte.
A felszólalók méltatták Esterházy János életművét, annak mához szóló üzenetét, s hangsúlyozták, hogy az egykori törvénysértéseknek és jogtalanságoknak semmiképpen sem szabad megismétlődniük. Kiemelték, hogy a csehországi magyaroknak kötelességük megőrizni és ápolni a mártír politikus emlékét. Buczkó István nagykövetségi tanácsos kijelentette, nagyon jó lenne, hogy a prágai kegyhely megkoszorúzása hagyománnyá válna a csehországi magyarok körében.
Esterházy Jánost, aki a két világháború közötti időszakban, majd a II. világháború idején következetesen küzdött a szlovákiai magyarok megmaradásáért és jogaiért, 1945-ben a korabeli csehszlovák rendszer háborús bűnösnek nyilvánította, halálra ítélte, majd börtönbe zárta.
Az 1901-ben Nyitraújlakon (Velké Záluzie) született politikus 1957. március 8-án a morvaországi Mírov várbörtönében súlyos betegen hunyt el. A holttestet Olmützben elhamvasztották, de az urna később Prágába került, ahol a múlt század hatvanas éveiben a Motol köztemető egyik, akkor névtelen közös sírjában lett elhantolva. Ezt a tényt csak fél évszázaddal Esterházy halála után, 2007-ben sikerült kideríteni.
Az 1989-es rendszerváltás után az egykori névtelen tömegsír helyén alakították ki a csehországi kommunizmus áldozatainak központi kegyhelyét.
MTI