A dél-komáromi Endresz Csoport Egyesület a Komáromi Klapka György Múzeum – Brigetio Öröksége Látogatóközpont és a honvéd kadétképzést is végző Kempelen Farkas Középiskola és Kollégium igazgatóságával közösen, október 11-én háromnegyed tíztől az Arany 17. Rendezvényközpontban tart emlékkonferenciát Komárom bombázásának 80. évfordulója alkalmából. A szervezők a rendezvénnyel ezen egyesület 2020 júniusában elhunyt tagjára, Rabi Lenke könyvtárigazgatóra, fontos helytörténeti kutatásokat végző könyvtárosra és íróra is emlékeznek.
A dr. Molnár Attila, Dél-Komárom polgármestere védnökségével megvalósuló, nyilvános, ingyenes eseményen majd több jeles helyi és budapesti szakember előadása hangzik el. Minderről további részleteket Arlett Tamás, az Endresz Csoport Egyesület alapító elnöke árult el az olvasóinknak.
„A egyesületünk kezdettől fogva elsősorban repülés-, had- és helytörténettel foglalkozik, s Komárom II. világháború alatti bombázása mindhárom fő tevékenységi körünkkel összefügg. Ezért úgy gondoltuk, hogy a kerek évfordulóról méltóképpen kell megemlékeznünk. Eközben nem feledkezve meg a volt aktív csoporttagunkról, Rabi Lenke könyvtárigazgatóról, komoly helytörténeti kutatásokat végző könyvtárosról sem, aki sok időt és energiát szentelt ennek a témakörnek. Levéltárakban kereste a vonatkozó emlékeket, visszaemlékezéseket gyűjtött. 2009-ben összeállított egy kiállítást a bombázások 65. évfordulója alkalmából, a 70. évforduló kapcsán pedig új ismeretekkel szolgáló előadást tartott a Jókai Mór Városi Könyvtárban, valamint az Elsődleges célpontok. Almásfüzitő és Szőny a második világháborúban címmel tíz évvel ezelőtt saját kötete is megjelent. Mindezért a személyét és fontos munkásságát is idéző emlékkonferenciánkkal mondunk köszönetet” – indokolta szándékukat a fő szervező.
Majd arról szólt, hogy a II. világháború alatt térségünket a szovjet és még jelentősebb mértékben a nyugati nagyhatalmak is bombázták: „Tudvalevő, hogy a légicsapások mindig nagyobb mértékben pusztítják el a célpontokon és azok környékén élő embereket és az ott található épített örökséget, mint a kisebb hatású ágyúlövések. Komáromnál a háborús években főként az olajipari létesítményeket és a vasútállomás térségét bombázták, időnként „terrorista” módszerekkel, vagyis a lakosságot sem kímélték, tömegesen legyilkolták”.
Mindezekkel kapcsolatban az érdeklődők majd öt, érdekesnek ígérkező előadást hallgathatnak meg az október tizenegyedikei emlékkonferencián.
„Komárom 1938-45 közti helytörténetét Számadó Emese, régész-történész, a Komáromi Klapka György Múzeum igazgatója idézi fel. A komáromi leventemozgalom történetéről pedig a történész kollégája, Ábrahám Tamás tart előadást. A helytörténeti ismeretek gyarapításán kívül had- és repüléstörténeti tudásanyaggal is gazdagodhatnak a résztvevők. Korábban egyetlen szakember sem foglalkozott azzal a ténnyel, hogy már 1919-ben, vagyis a trianoni békeszerződés aláírása előtt is, légitámadások során rombolták Komáromot és Almásfüzitőt. Erről majd dr. Czirók Zoltán, PhD. hadtörténész beszél. Továbbá Olajháború – az angolszász bombázók légiháborúja a magyar olajipar ellen 1944-ben címmel dr. Cseh Valentin, PhD., a Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum történész-muzeológusa tart előadást, aki e témáról könyvet is írt. Ugyancsak öröm számunkra, hogy a komáromi származású Bálint Ferenc, a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum HM Katonai Örökség Főosztályának szakreferense szintén eleget tesz a felkérésünknek, s érdekességeket árul el a magyar katonai repüléssel kapcsolatos, 1914-45 között viselt egyenruháiról” – ecsetelte a tanácskozás tervezett műsorát.
Hozzáfűzte: a jubileumhoz méltó záróakkordként a jelenlevők megkoszorúzzák a komáromi bombázások Sport utcában található emlékművét, ahol dr. B. Stenge Csaba hadtörténész, a Tatabánya Megyei Jogú Város Levéltárának igazgatója mond emlékbeszédet.
„Magyarország egyetlen ilyen jellegű emlékművénél megemlékezünk a magyar légteret hajdanán hősiesen védett magyar pilótákról és a bombázások katonai, valamint civil áldozatairól is. Hangsúlyozva: aki a háborúban veszti életét, azt hősi halottnak nyilvánítják, s a harcok során bármelyik oldalon is állt, megérdemel egy főhajtást, mert az életét áldozta a hazájáért… Dr. B. Stenge Csabáról tudni illik, hogy a szabadidejében is nagyon sokat foglalkozik repüléstörténettel, s azzal kapcsolatban több könyvet is írt” – egészítette ki az elmondottakat Arlett Tamás.
Az emlékkonferencia esszenciáját „dióhéjban” így foglalta össze: „Jövő pénteken Komárom történetét, kiemelve az 1938-45 közti időszakot, a bombázások tekintetében akarjuk áttekinteni. Nem feledkezve meg arról sem, hogy a mai Észak-Komáromban is voltak bombázások, miközben Szőny és Almásfüzitő térségében történt a legnagyobb pusztítás. Mindezt nem szabad elfeledni, s az sem merülhet feledésbe, hogy a nyolc évtizeddel ezelőtti bombázásoknak nagyon sok vétlen, civil áldozata is volt! Ezért minden érdeklődőt szeretettel várunk az ingyenes és nyilvános emlékkonferenciánkra a belvárosi Arany17. Rendezvényközpontba!”.
Végül idekívánkozik pár mondat a Rabi Lenke tíz évvel ezelőtti előadásán elmondottakból, miszerint Komárom több pontján voltak óvóhelyek, így a Monostori és az Igmándi erődben, magánházaknál, valamint a város határában kialakítottak egy árokóvóhelyet is. A legtöbb civil áldozat, összesen 34 személy 1944. március 29-én, az Észak-Komáromot ért szőnyegbombázás során vesztette életét. Hangsúlyozta: a pályaudvarok, vasúti híd és hasonló fontos objektumok elleni, célzott stratégiai támadásokon kívül tudni lehet olyanról is, ami véletlenül következett be. Ez történt július 2-án is, amikor a légvédelem eltalált egy B17-es gépet. A pilóta kényszervetést hajtott végre: landolás előtt Komárom felett szabadult meg a bombáktól, melyek eltalálták a lengyárat, a temetőt és a laktanya egy részét. Nos, remélhetőleg ehhez hasonló borzalmak már soha többé nem ismétlődnek meg térségünkben…
Nagy-Miskó Ildikó, dunataj.sk
