A Baross Alapítvány által elindított Gazdaságfejlesztési Párbeszéd című fórumsorozat megnyitóját rendezték meg ma délután a Tiszti pavilon dísztermében, Komáromban. Az eseményen több mint száz helyi és környékbeli kis- és középvállalkozó és gazdálkodó vett részt.
A Komáromban megrendezett esemény az első állomása annak a fórumsorozatnak, amelyen részletesen bemutatják az idén felújított Baross Gábor Tervet, és tájékoztatást nyújtanak a vállalkozásokat érintő fejlesztési lehetőségekről – a következő időszakban, egészen október 10-ig, további 22 helyszínen rendeznek hasonló fórumot – Féltől Királyhelmecig. Mint azt korábban megírtuk, a magyar kormány első körben közel 5 milliárd forintos gazdaságélénkítő pénzcsomagot hagyott jóvá a felvidéki kis- és középvállalkozók támogatására.
Iván Tamás, a Baross Alapítvány ügyvezetője elmondta, a fórumokon a legfőbb feladatnak tartja, hogy szakmai vitára bocsássák az idén felújított Baross Gábor Tervet. A dokumentum még 2014-ben készült el azzal a céllal, hogy elősegítse Dél-Szlovákia gazdasági fejlesztését, és megjelölje a kitörési pontokat.
„Nagyon nehéz úgy pénzt osztani, hogy nem is tudjuk, mire is kellene költeni” – fogalmazott a komáromi fórumon Farkas Iván. Az MKP alelnöke, aki egyben a Baross Gábor Terv szerkesztőbizottságának elnöke, hozzátette: a gazdaságélénkítő csomaggal lehetővé vált, hogy a Baross Gábor Tervben megfogalmazott célokhoz most már anyagi forrásokat is tudnak biztosítani.
Menyhárt József, az MKP elnöke a fórumon azt hangsúlyozta, a nemzetpolitika területét nem lehet csupán az oktatás- és kultúrpolitikára leszűkíteni, szorosan ide tartoznak ugyanis a gazdaságpolitikai kérdések, és ezekről is beszélni kell. „Ez a fajta szemlélet eddig az MKP politikájából hiányzott” – tette hozzá Menyhárt, aki szerint nem szabad megengedni, hogy a déli régiókat továbbra is elszegényítsék, és az itt élőket másodlagos polgárokként kezeljék. Az MKP elnöke úgy látja, a helyi kis- és középvállalkozók nagyon fontos alapkövét jelentik a társadalomnak, ezért támogatásuk záloga a felvidéki magyarság megmaradásának.
Legfeljebb 15 ezer eurós támogatást lehet igényelni
Azt, hogy pontosan ki és milyen feltételek mellett pályázhat a több milliárdos összköltségvetésű pénzcsomagra, csak az október elején megjelenő pályázati kiírás tartalmazza majd – árulta el Iván Tamás. Hozzátette, a pályázati támogatások odaítélése a Baross Gábor Terv prioritásaival összhangban történik majd és elosztásukról független szakmai testület dönt. „Minimálisan 30 százalék önrész mellett legfeljebb 15 ezer eurós mértékű támogatást lehet majd igényelni, azonban esetenként ez kevesebb is lehet”– fogalmazott. Arról is beszélt, hogy Szlovákia 18 magyarlakta járásából, Pozsony és Kassa kivételével, valamennyiből várják a pályázatokat – a két nagyvárost ezúttal azért mellőzik, mert elsősorban a vidék fejlesztésére összpontosítanak.
Menyhárt József mindehhez hozzátette, a jövőben arra is sor kerülhet, hogy ezt a programot további gazdaságélénkítő csomag kövesse. Az MKP elnöke kiemelte azt is, a bírálóbizottság összetétele garanciát jelent arra, hogy a pályázatok elbírálása során pártpolitikától független döntések szülessenek.
A bírálóbizottság összetételéről egyelőre nincsenek információk, a Baross Alapítvány kuratóriumának összetétele azonban már ismert. Tagjai: Mészáros György, a mezőgazdasági minisztérium korábbi államtitkára, Lelkes Gábor, a Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság elnöke, Komzsík Attila, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem volt dékánja és Géresi Róbert, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspök helyettese. A kuratórium feladata a Baross Alapítvány működésének ellenőrzése, kommunikációjának segítése.
A fórumsorozat következő helyszínei: Fél, Pered, Párkány, Érsekújvár, Ipolyság, Apátújfalu, Fülek, Rimaszombat, Kőrös, Szepsi, Nagykapos, Királyhelmec, Tornalja, Somorja, Nagymegyer, Bős, Gúta, Ógyalla, Zselíz, Kolon, Galánta és Dunaszerdahely.
SZ.E., FELVIDEK.MA
