Módosították az állatorvosi ellátásról szóló törvényt
Mindazok, akik akár csak egyetlenegy sertést is tartanak, 2019 januárjától kötelesek nyilvántartásba vetetni magukat az illetékes regionális állat-egészségügyi és élelmiszerügyi hatóságnál. Akárcsak a nagy sertéshizlaldákban, a háznál tartott állatokra is vonatkozik, hogy leölésük előtt nem szenvedhetnek, nem tarthatók félelemben és állandó fájdalomban. A sertéstartóknak legalább egy nappal a vágás előtt értesíteniük kell az illetékes regionális hatóságot (telefonon, írásban vagy e-mailen keresztül).
A bejelentést követően a hatóság meggyőződik róla, hogy az állat nem fertőzött-e trichinellózissal (élősködő fonálféreg okozza), ami súlyos egészségügyi kockázatot jelenthet az emberre. Ennek a betegségnek a tesztelését járásonként végzik a vadon élő állatoknál talált pozitív leletek alapján. A költségeket az állam fizeti. A szakértők szerint a legnagyobb kockázatot a hagyományos módon készült házi kolbász jelenti, amit hideg füstöléssel állítanak elő. Az ilyen, hőkezelésen át nem esett termék a legjobb táptalaja a trichinellózisnak. A kórokozót biztonságosan csak főzéssel vagy sütéssel, esetleg fagyasztással lehet elpusztítani. Annak érdekében, hogy az állat ne szenvedjen, kivéreztetés előttel kell kábítani. A bejelentés elmaradása esetén 400-1000 euró közötti büntetések is kiszabhatók. A kivizsgálásra szánt mintát maga az állattartó biztosítja, a leölt állat mindkét rekeszizmából vett diónyi nagyságú hússal. Mindkét mintát külön műanyag zacskóba csomagolva a hűtőbe (nem a fagyasztóba!) kell rakni. A mintákhoz egy kitöltött kísérőlevelet kell csatolni és ezzel együtt eljuttatni a hatóság által kijelölt helyre. A törvény külön nem rendelkezik arról,hogy hol – udvar, kert, gazdasági udvar – történhet a disznóvágás.
DUNATÁJ HETILAP 1/2019
Kép: pixabay