Interjúnk Czíria Attilával kudarcról, felelősségről és tanulságokról.
Hétfőn napközben többször is kerestük – mindhiába. Attól tartottunk, hogy a szombati kudarc után elkerüli majd a nyilvánosságot. Később azonban visszahívott és készséggel beleegyezett az interjúba…
Amikor vállaltam ezt a feladatot és egyáltalán felötlött bennem, hogy polgármesterjelöltként elindulok a választásokon, számoltam vele, hogy lesznek bizonyos kötelezettségeim a sajtó felé.
Gondolom nem sokat aludt szombatról vasárnapra. Nagy csalódásként élte meg a választási vereséget?
Természetesen a siker után könnyebben jön álom az ember szemére, a kudarc pedig sokáig nem hagyja nyugodni. De nem is az az érdekes, hogyan aludtam, hanem az: hogyan ébredtem. Vasárnap délelőtt higgadtan, logikusan felmértem a mostani helyzetet és átgondoltam, mik azok a lépések, amit az embernek ilyen esetben meg kell tennie… A politikai felelősség az enyém. Aki egy ilyen csatát megnyer, az valóban sokat nyerhet, de ha nem jön be a számítása, azért vállalnia kell a felelősséget. Nagyon bíztam benne, hogy sikerre vihetjük a dolgot Komáromban. Széles összefogásra építettem és a hosszú ideje kialakult szembenállást szerettem volna felszámolni. Számomra az volt a fontos, hogy jó szervezéssel megvalósíthassam azokat a terveket, melyekre Komáromnak nagyon nagy szüksége van.
Két nappal a választások után hogyan látja, az MKP – Most-Híd összefogás miért nem tudott sikeres lenni Komáromban?
Ezt a kérdés még saját magamnak is fel kell tenni, ahogyan a komáromi MKP és a Most-Híd egész vezetőségének is. Amikor ez a megegyezés megszületett, mi pontosan abból indultunk ki, hogy Komárom polgárainak az elvárása az, hogy a két párt között a viszály megszűnjön. Gyakorlatilag minden oldalról ezt hallottuk vissza. Meggyőződésemmé vált, hogy nekem ez a feladatom, ezt a megegyezést kell a tető alá hoznom. Úgy láttam, annak, hogy a város kikerüljön a kátyúból, amiben most van, az egyik legfontosabb eleme a megegyezés. Nem gondoltam volna, hogy éppen az együttműködés eredményez majd ilyen nagy ellenállást. Amíg csak egy regionális újság hasábjain hangzottak el ezek a vélemények, úgy gondoltam, csupán egy szűk csoport az, amelyik az ellenállást gerjeszti. Amikor azonban ez már a facebookon is felbukkant, és az összefogást mint negatívumot emlegették az emberek – ez úgy októberben jelent meg – már lehetett tudni, ellenszenvek határozzák meg a kampány további hangulatát. Ma már úgy érzem, hogy sokkal keményebben is megvédhettük volna az álláspontunkat, akkor azonban úgy gondoltuk, egy bizonyos színvonal alá nem akarunk süllyedni. Helyenként durva kampány folyt, ellenfeleink ebben nagyon szervezettek voltak.
Gratulált már a győztes jelöltnek?
Igen, vasárnap délelőtt felhívtam és gratuláltam neki.
A teljes interjú itt olvasható (felvidek.ma).
