Szent István be tudta kapcsolni népét egy európai gondolatkörbe és ezzel olyan alapokra helyezte a nemzetét, hogy az túlélje az évszázadok megpróbáltatásait – fogalmazott Csáky Pál, a Magyar Közösség Pártjának európai parlamenti képviselője Komáromban a Lúdpiac téri Szent István szobornál tartott augusztus 20-i ünnepségen.
Csáky ünnepi beszédében kijelentette: Szent István üzenetét ki kell hoznunk Magyarország közigazgatási határain túlra, hiszen az ő szellemi-pollitikai üzenete a miénk is, és üzenetének megtartó erejére nekünk, határon túli magyaroknak is szükségünk van.
Rámutatott: a magyar államalapítás nem véletlen folyamat eredménye volt és nem automatikusan valósult meg. „Ha nincs az államalapító bölcsesség, akkor az a veszély fenyegette volna a nemzetünket, hogy ugyanúgy eltűnünk a történelem süllyesztőjében, mint számos egyéb nép, amely itt élt előttünk korábban a Kárpát-medencében” – fogalmazott.
István nagysága abban áll – jelentette ki Csáky –, hogy be tudta népét kapcsolni egy európai gondolatkörbe és ezzel olyan alapokra helyezte a nemzetét, hogy az túlélje az évszázadok megpróbáltatásait.
Csáky emlékeztetett: voltak olyan időszakok a történelemben, amikor magyar állam nem létezett, s ebből kifolyólag nem is tudta betölteni védőszerepét, a híres-hírhedt herderi jóslat azonban nem vált valóra, a magyarság nem tűnt el a germán és szláv népek tengerében.
Csáky úgy látja, a szent istváni gondolatnak ugyanakkor van egy „spirituális üzenete” is, ez pedig az, hogy van a magyar lélekben egy nagyon erős összekötő erő, ami túllép az állam keretein. „Ez egy olyan erkölcsi tartás, amely akkor is megtartott bennünket, amikor nem volt államunk, amikor nagyon nehéz helyzetben voltunk, s megtartott minket közel száz évvel a trianoni szétdarabolás után is. Ezt a mélységet is Szent Istvántól kaptuk örökül, s oly annyira ott van sejtjeinkben, idegpályáinkban, hogy akkor is megtart, büszkévé tesz minket és magát vállaló magyarrá nevel, amikor a történelem, a politika mostohaként bánik velünk” – mondta.
Csáky a felvidéki magyarság jövőjéről és esélyeiről szólva kitért arra is, hogy az itt élő magyar közösségnek létre kell hoznia azokat az autonóm önkormányzati formákat, amelyek segítenék a közösség túlélését és „erőteljesebb optimizmust sugároznának mindannyiunk számára”.
Illyés Gyulát idézve, aki azt vallotta: magyar az, aki vállalja, Csáky úgy fogalmazott: „ha lélekben és a szívben rendben vannak a dolgok, akkor sok minden történhet a politikában, túl tudjuk élni a legnagyobb megpróbáltatásokat.” Mint mondta, önmagunkat becsüljük meg azzal, ha ragaszkodunk az identitásunkhoz.
A komáromi ünnepségen, melyet a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület szervezett, Elek László római katolikus esperes és Fazekas László református püspök megáldotta a Komáromba Szolnokról érkező, a Kárpát-medencében élő magyarok összetartását szimbolizáló Magyarok Kenyerét, melyet zentai, beregszászi, sepsiszentgyörgyi, komáromi és szolnoki pékek sütöttek.
Az ünnepség végén számos helyi civil és politikai szervezet helyezett el koszorút Szent István szobránál.
Képgalériánkat tekintse meg ITT>>>.
lm, Felvidék.ma
