A titokzatos vadnyugat világát idéző filmdallal, a Jó, a Rossz és a Csúf címmel 1966-ban bemutatott, olasz–spanyol–német spagettiwestern örökzöldjével kezdődött a Duna Menti Múzeum Zichy-palotabeli részleg folyosógalériájában június 11-én tartott tárlatnyitó. A Sergio Leone rendezte filmcsemege Ennio Morricone fülbemászó zenéjével együtt nagyon illett a komáromi Helios Fotóklub szikár, cowboyos külsejű, (el)ismert tagjához, Chovan Józsefhez alias Coxihoz, akinek a glamúrportréi egész nyáron láthatók az emeleti kiállítótérben.
A rendhagyó kultúrműsor után Holop Ferenc AZSF, a több mint hat évtizedes múlttal rendelkező, többszörösen díjazott Helios Fotóklub elnöke magyar, Kopják Angelika elnök-helyettese pedig szlovák nyelven mutatta be a Dunaradványon született és családjával együtt mindmáig az ottani inspiráló környezetben élő alkotót. Kiderült: műtermében nemcsak fényképek születnek, hanem, történetek, pillanatok, s mindez most e kiállításban ölt formát…
“Ma este nem csupán egy fotókiállítást nyitunk meg, hanem egy alkotói életút fontos mérföldkövénél állunk meg egy pillanatra. Chovan József alias Coxi második önálló kiállítása ez. Ez egy olyan pillanat, amikor a műhely csendje kilép a nyilvánosság elé, amikor a fényképezőgép mögötti fotós munkája végre párbeszédet kezdhet a nézővel. Megtiszteltetés számomra, hogy ma megnyithatom ezt a kiállítását itt, a Zichy-palota folyosógalériájában, egy olyan térben, amely maga is hordozza a múlt és a jelen lenyomatait, és amely most új történetet kezd mesélni: egy fotós történetét” – hangzott el a méltatásban, s azt is megtudhattuk, hogy Coxi 2020 óta a Helios Fotóklub aktív tagja, ahol új lendületet kapott a művészi fejlődéshez.
Neve e sikeres, összetartó közösségben ismert és elismert. Méltatói többedmagukkal együtt állítják: “a szikár külseje mögött érzékeny látásmód, érzékkel megkomponált pillanatok és mély emberi érdeklődés bontakozik ki”. Nemcsak fotókat készít, de karaktereket, hangulatokat, történeteket épít fel fényekből, tekintetekből, gesztusokból.
“Nem a hangos szavak embere ő, hanem a figyelmé, a kitartásé és az elkötelezettségé. Egy olyan alkotó, akire mindig lehet számítani – legyen szó klubrendezvényről, kiállításról vagy fotótúráról – ő ott van, jelen van, csendesen, de annál biztosabban” – tudtuk meg a továbbiakban.
Korábban elsősorban természetfotósként ismerthettük őt: makrofotói az élővilág rejtett részébe, az apró bogarak világába engedtek betekintést: “Nem véletlen, hogy a fotós útja makrofotózással indult. Az a fajta türelem, amely a legapróbb részletek meglátásához szükséges, máig jelen van munkáiban, csak most már nem a virágok vagy a rovarok világán keresztül, hanem az emberek arcán, tekintetén és testtartásán keresztül mutatkozik meg”.
Bár az ezerarcú természet szeretete továbbra is áthatja munkáit, ám nemrég az ún. glamúrfotózás került az alkotómunkája középpontjába.
“Képein keresztül nemcsak az arcokat, hanem az emberek belső világát is igyekszik megragadni – finoman, őszintén, empátiával. A kiállítás gerincét képező glamúrportrék nem csupán szépséget, stílust vagy külsőségeket mutatnak. Ezek a képek ennél jóval többet hordoznak: egy belső világ, egy személyiség, egy jelenlét tükröződik vissza rajtuk. Coxi képes arra, amire csak kevesen: úgy láttatni az embert, hogy közben nem tolakszik elé – hagyja őt kibontakozni, megmutatkozni. Ez a visszafogottság, ez a tiszteletteljes figyelem a fotográfia egyik legnemesebb formája” – hangsúlyozta Holop Ferenc.
Az általa megnyitott kiállítás látogatóit arra kérte, hogy a fotók megtekintésekor ne csak a formát, a fényeket, a kompozíciókat figyeljék, hanem “azt a csendes, biztos kezet is, amely mögöttük áll, azt az alkotót, aki nem kíván előtérbe kerülni, de akinek a képei magukért beszélnek”. Mindezzel összecseng a folyosógaléria elején magyarul és szlovákul is olvasható életrajzának utolsó mondata: “Munkáiban egyszerre van jelen a technikai tudás, az ember iránti érzékenység és a pillanat megragadásának vágya”.
Végül álljon itt, hogy mit is jelent a „glamúrfotózás” kifejezés? Nos, ez egy olyan fényképészeti stílus, amelynek célja a modell szépségének kiemelése és a nőiesség különböző arcainak ábrázolás, némi érzékiséggel és egy kis titokzatossággal fűszerezve. Mi tagadás, a Coxi által lencsevégre kapott, csini ruhákban pózoló kislányok fotói is már a bimbódzó nőiességüket láttatják…
Egész nyáron lehet gyönyörködni az elbűvölő hölgyeményekben, fürkészni személyiségük titkait, s mindez talán a varázslatos női lélek megértéséhez is közelebb viszi a látogatókat.
Nagy-Miskó Ildikó, ma7.sk
