A napokban Kitelepítések évfordulójára emlékeztek egyes településeken. Sajnos kevés helyen. Pedig e tragikus történelmi időszak érintette az ország déli részének egész felvidéki magyarságát. Hazai történészeink közül többen is dokumentálták a kort. Az 1945-48-as tragédia sorozatát, leginkább Vadkerti Katalin történészünk többkötetes könyve „ontja” a hivatalos adatokat a személyi és vagyoni megfosztottságoktól kezdve, reszlovakizáción, lakosságcserén és deportáláson át minden gaztett folyamatról.
Párkányban sem, de a város környékén sem emlékeztek a kitelepítésekre. Pedig ezekből a falvakból is hurcoltak el embereket, emlékmű, emléktábla is alig akad. Az Esztergomi Laskai Osvát Antikvárium Pozsonytól – Kassáig ismerős a felvidéki közéleti embereknek, íróknak, művészeknek, s főleg azon igényes olvasóknak, akik hiányolt könyveket olvasnak, keresnek. Az antikvárium az ország legjobb antikváriumai közé tartozik, a Mezei házaspár jóvoltából. Már több mint tíz éve nemcsak minden nap várja olvasóit, de rendszeres, irodalmi, törtélnemi és sokrétű értékes programokat szerveznek, sőt történelmi kirándulásokat is, s nagyon gyakran éppen a történelmi Magyarország északi Felföldi részére.
Az antikvárium programjaival szellemi hidat épít a Duna jobb-és baloldali területe között.
A kitelepítések emléknapjának előestéjén a nánai székhelyű Limes Anavum Regionális Honismereti Társulás társszervezővel, rendezte meg egy felvidéki könyvbemutatóval a megemlékezést.
Bödők Lajos ma Őrsújfalun élő utód, regény formájában írta meg nagyszülei tragikus kitelepítését, Kitelepítve címmel. A 130 oldalas regény-dokumentum hitelesen őrzi azt a kegyetlen kort, melyet megéltek nagyszüleink, dédszüleink. A Szántóérpusztáról (ma Nagykeszi község része) élő nagyszülők is megélték a poklok poklát, de Lajos unokájuknak még lehetőségük volt elmesélni a történteket, persze csak oly módon, hogy az unoka állandóan érdeklődött, kérdezett. Így született meg a könyv, melyet a szerző az utódoknak szánt, azzal a gondolattal, hogy regény formájában talán nagyobb érdeklődést vált ki, az egykori megtörtént esemény. Bizonyos tapintatból nem használja az eredeti neveket. Egy-egy epizódot felelevenítve mutatta be könyvét az érdeklődőknek.
Dániel Erzsébet helytörténeti kutatásai, ismeretei alapján, a szűkebb régió kitelepítési adatait ismertette. Bevezetőben Vadkerti Katalin történész dokumentum könyvéből adott tájékoztatást a hivatalos adatokról. Falvanként csak azokat említette, ahol a helytörténeti kiadványokban (ebből kevés van a régióban), is olvashatók adatok, mint Ebed, Nána, Oroszka, településekről)
Emléktábla sajnos csak Nánán, Párkányban van – ez utóbbit is titokban tette le a kezdeményezője.
Bödők Lajos tizenhároméves unokájával Bödők Janka Emesével jött a könyve bemutatójára, aki videofelvételen rögzíti a felvidéki magyarság eme szomorú történelmi kor azon részét, melyben elődei is megszenvedtek. Hát valahogy így kellene őrizni, átadni a múlt emlékeit, tanulságot levonva jövőjük, jövőnk érdekében.
A könyv a szerzőnél megvásárolható.
Dániel Erzsébet, dunataj.sk
