A kertész nem azért fárad és dolgozik növényei termesztésével, hogy az eredményt átengedje a kártevőknek. A növényeinken élősködő kórokozók, baktériumok, gombák, rovarok és atkák ellen az ember mindig igyekezett védekezni, illetve azokat távol tartani növényeitől. A védekezésben igazán hasznos eszközök csak a II. világháború után kerültek az ember kezébe, az újonnan megjelenő növényvédő szerek formájában. Mivel ezek hatása gyors és totális volt, rövid idő alatt széles körben elterjedtek. Ekkor sokan megoldottnak látták a növényvédelem minden gondját, ám nemsokára jött a felismerés – a károsítókat pusztító szereknek hiányosságaik vannak. Így a mindent vegyszerrel megoldani kívánók mellett megjelentek a bio és az integrált növényvédelem hívei.
A biológiai védekezést alkalmazók csak természetes anyagokat akartak használni, de hamarosan felismerték, hogy a korszerű vegyszerek alkalmazása nélkül önmagában ez sem hoz ideális megoldást a növényvédelemben. A biotermékek piaca még ma is meglehetősen szűk, szerény a kereslet irántuk, és ha például az almamoly minden gyümölcsöt megrág és azok lehullanak a fáról, akkor egyetlen egy férges bioalmát sem tudunk értékesíteni. Ha valaki a kipróbált és ismert hatású szerek helyett kotyvaszt otthon valamit és azzal igyekszik visszaszorítani a kórokozókat, ne csodálkozzék azon, hogy például a gusztustalan csalánléval nem éri el a szükséges eredményt, és csak beszennyezi növényeit. ăm ez is egy a választható tévutak közül bárkinek.
A vegyszerek, ha szakszerűen használjuk azokat, nem jelentenek olyan veszélyt, mint gondolnánk. Ezek a hatóanyagok elsősorban nem is az ember, hanem inkább a környezet részére jelentenek veszélyt. Ugyanis használatuk sok hasznos rovart is elpusztít, melyek életmódjuknál, táplálkozásuknál fogva korlátozzák a kártevőket.
Az integrált növényvédelem alapjául az új kutatások és hatásmódok kifejlesztése szolgál. Ma már elmondhatjuk, jogos igényünk, hogy az újabb vegyszerek és módszerek bevezetésével tovább már ne növekedjenek veszteségeink. A másik ajánlás, hogy csak a gyakorlatban bevált és igazolt módszereket alkalmazzuk. Ezek azonban nem kizárólag a kémiai védekezés módszerei. Kisebb területeken hasznosabb a mechanikai védekezés, mint a kapálás, a bogarak és hernyók mechanikai összegyűjtése. A jövő útja azonban mindenképpen az integrált növényvédelem. Ez azt jelenti, hogy okszerűen és céltudatosan alkalmazzuk a vegyszeres növényvédelmet, és a fentiekben leírt lehetőségeket. ═gy a kártevők természetes ellenségeit megkímélve sokkal kevesebb vegyszert használunk majd és kevesebb permetezésre lesz szükség. Mindez ma már jelentős anyagi megtakarítást is eredményez.
Az integrált növényvédelmi módokat a következőképpen lehetne csoportosítani:
– Az agrotechnikai növényvédelem. Ilyen a laza ültetés, a széljárta lombozat kialakítása, a helyes metszés és a megfelelő tápanyagellátás.
– A biológiai növényvédelem. A hasznos élőlények megóvása, ellenálló fajták nemesítése és termesztése.
– A kémiai növényvédelem. A megfelelő növényvédelmi szerek használata.
Az integrált növényvédelem másik üzenete, hogy ne állandóan, hanem csak akkor, azzal és annyiszor permetezzünk, amikor az valóban szükséges.
Csekes Zoltán mérnök
DUNATÁJ HETILAP
