Ha megkérdeznék tőlünk, mi jut eszünkbe a közbeszerzés kifejezés kapcsán, a legtöbbünk kapásból válaszolná: korrupció, visszaélések. A Zuzana Zvolenská egészségügyi miniszter, Renáta Zmajkovičová parlamenti alelnök és Pavol Paška házelnök pozícióját is alapjaiban megrengető pőstyéni CT-botrány jócskán felkavarta az indulatokat és a történtek nyomán ismét felmerült annak szükségessége, hogy törvényileg szabályozzák, illetve megakadályozzák a kétes társaságok, garázscégek közbeszerzésben való részvételét. Ráadásul a pöstyéni kórház korántsem az egyetlen, ahol közbeszerzési eljárással gyanúsan drága CT-t rendeltek, hiszen példának okáért a túrócszentmártoni kórház 900 ezer eurót fizetett egy olyan berendezésért, amilyent egy nála jobb anyagi helyzetben lévő cseh kórház 650 ezerért vett. Visszatérve a kétes garázscégek közbeszerzési sikerességére, az adóparadicsomoknak számító országokban bejegyzett cégek, melyeknek tulajdonosai az ismeretlenség jótékony ködébe burkolóznak, már a rendszerváltás óta hallatnak magukról, s aratnak szüntelenül a privatizáció, majd az állami megrendelések számukra bőven tejelő tehenét fejve. A botrányok kapcsán már többször is szorgalmazták a törvényes szabályozást, 2010-ben például az SDKÚ tisztázatlan eredetű finanszírozása kapcsán merült fel annak szükségessége. A törvényi szabályozás azonban valahogy mindig „gellert” kapott, még a jogi szakértők is aggályoskodtak, hogy a garázscégek tenderekből való kizárása sértené a szabad piaci verseny elveit. A közfelháborodás nyomán november 20-án a kormány jóváhagyta azt a törvénymódosító javaslatot, melynek feladata megakadályozni a garázscégek közbeszerzési eljárásban való részvételét. A javaslat szerint kizárnák a közbeszerzésekből az olyan országokban bejegyzett jogi szubjektumokat, melyek törvényei nem teszik lehetővé a cégtulajdonosok kilétének tisztázását. Ugyancsak kizárnák a pályázatokon való részvételből azokat a vállalatokat, melyek részvényeseinek, tulajdonosainak székhelye az adóparadicsomok valamelyikében található. Kizáró oknak számítana a módosító javaslat szerint az is, ha a pályázó cég tulajdonosai között olyan tisztségviselő szerepel, akinek 10 százaléknál nagyobb részesedése van. Hogy miért csak most, annyi botrányos ügy után kerül sor erre a törvényes szabályozásra, s hogy időközben nem válik- e a törvényjavaslat, illetve annak végleges változata ismét „fogatlanná”, bizony jogosan felmerülő kérdések egy olyan országban, ahol a legfelsőbb szinteken űzik a mutyizás jól jövedelmező és mesteri szintre fejlesztett tudományát. Illúzióink nem lehetnek, de mindenesetre kiváncsian várjuk a folytatást…
-nkzs-
DUNATÁJ HETILAP
