Egy évvel ezelőtt a komáromi virtuóz operaénekes, Kristóf Réka, február 20-án este pedig a szintén Harmónia-díjas, dunaszerdahelyi Opera Trio volt a Zeneszalon-beszélgetéssorozat vendége, amit mindig az ötletgazda Demčik Norbert vezetett a komáromi Szinnyei József Könyvtárban. A hallgatóság szerint sajnálatos, hogy bár a műsorvezető az igényes beszélgetőtárs-választásán kívül a saját széleskörű műveltségét és rátermettségét rendszerint bizonyította, az intézmény ezentúl nem tart igényt a munkájára. Nos, a „hattyúdala“ is nagyon nívósra sikeredett!
Kedden este a tavaly Harmónia-díjjal kitüntetett Opera Trio három tehetséges szopránja: Kollár Katalin, Kovács Nagy Andrea és Kevicky Tünde mesélt az eddigi munkásságáról és a zenéhez való szenvedélyes viszonyáról. Mindhárman énektanárként dolgoznak a Dunaszerdahelyi Művészeti Alapiskolában, s célul tűzték ki az opera-, operett-, musical- és popfeldolgozások színes világát minél szélesebb körben megismertetni a hallgatósággal. Munkásságukat leginkább Andrea Bocelli és David Foster munkássága inspirálta, akiket a legnagyobb példaképeiknek tartanak. Úgy érzik, hogy legtöbbet Érsek Rezső, dunaszerdahelyi zenész-zeneszerzőnek köszönhetnek, aki a Dunaszerdahelyi Szent György Egyházi Kórus vezetője és karnagya is. “Kezdettől fogva támogatja a pályafutásunkat, kivitelezi az ötleteinket, s mindig elfogadjuk a jótanácsait és a kritikus hangú véleményét is.“
Megtudtuk: először Andrea duettet énekelt Tündével, aki a volt énektanárával, Katalinnal is megismertette őt, s létrehozták az Opera Trio formációt. „Az opera világában ritkaságnak számít a két nő által előadott nagyduett, sőt, „hármasokból“ sincs sok! Párat betanultunk, aztán kíváncsian vártuk a hallgatóság fogadtatását. Majd a tapasztaltak hatására azon az úton folytattuk, ami nagyobb közönségsiker lehet…“ – hangzott el.
Aztán 2022-ben a 10. Česko Slovensko má talent, 2023-ban pedig a magyarországi The Voice tehetségkutató versenyen mérettettek meg. Miután bejutottak az előbbi műsor döntőjébe, az eredetileg több énekesre írt Carmina Burana operából az O Fortuna című kórusművet kellett elénekelniük, ami nagy kihívásnak bizonyult, s nagyon rövid idejük volt a ráhangolódásra. Bár a zsűritagok többségének tetszett az előadásuk, ám a nézői szavazatok alapján egy énekes-gitáros lett a nyertes.
„Több tehetségkutatón egyelőre nem szeretnénk megméretteni“ – szögezték le. Hozzátették: miközben a különféle tehetségkutatók ontják az újabb és újabb énekeseket, azok hatására koncertezésre vonatkozó felkéréseket sem kaptak.
Tavaly ősszel az egy évtizedes előadói pályafutásuk megkoronázásaként a Harmónia – Szlovákiai Magyar Zenei Díjban részesültek, aminek nagyon örültek. Ugyanis azzal a szakmabeliek elismerték a munkájukat, további fejlődésre sarkallva őket. „Az élet azonban megy tovább, gyerünk neki az újabb kihívásoknak!“ – vallották.
Aztán arról beszéltek, hogy ki honnan hozta magával a zeneiséget, s melyik a kedvenc zenei műfaja. Tünde magához legközelebbinek a musicalt érzi, s énekléssel is e műfaj hatására kezdett el foglalkozni. „Vannak nagyon elismert, komoly zenei múltú musicalszerzők is, s közülük többen komolyzenei képzést kaptak. A pozsonyi konzervatóriumban a zenész szak hallgatói musicaléneklést is tanulnak, de a musicalnek nincs külön tanszéke, mint az operának“ – magyarázta.
Katalin saját bevallása szerint először az operett műfajt ízlelgette azért is, mert odahaza sok operettlemezük és – kottájuk volt. Először tizenévesen a Csárdáskirálynő című operettből a kedvenc dalát, a „Hajmási Péter, Hajmási Pált“ énekelte el, a barátnője zongorakíséretével. „Közben a magyar nóta, ami a magyaroknak olyan, mint a franciáknak a sanzon, mindig a háttérben mocorgott. Amikor arra megértem, tudatosítottam, hogy mennyi komoly gondolatot, életigazságot tartalmaz“ – fejtette ki.
Andrea először magyar népdalokat énekelt, s kamaszként az ösztönözte őt énektanulásra. A tanára biztatására jelentkezett és nyert felvételt a győri konzervatóriumba, majd a Grazi Zeneművészeti Egyetemre, ahol az átélt szép élmények az opera irányába vitték őt.
Majd a tavalyi kétféle jubileumi koncertjükről elmondták: az augusztus 20-i inkább magyar tematikájú operettparádé volt, ám jobban jellemzi a munkásságukat a dunaszerdahelyi Csaplár Benedek VMK-ban megtartott hangversenyük, amely során többféle műfajba tartozó dalfeldolgozásokat adtak elő.
„Mivel a repertoárunk sokszínű, ezért különféle helyszínekre és alkalmakra más-más műsort tudunk felkínálni. Azok során mindig három szólamban éneklünk.“ Legújabb műsorukkal, a Világslágerek szimfonikusokkal cíművel, amelyben karnagyként Medveczky Szabolcs, jeles karnagy működik közre, tavaly Dunaszerdahelyen léptek fel, s miután abba nagyon sok munkát fektettek, szívesen fogadnák a további meghívásokat is…
Arra a kérdésre, hogy milyen nagyszabású rendezvényen és/vagy patinás helyszínen szeretnének fellépni, így feleltek: „Nagy álmunk, hogy egyszer csodaszép ruhákban énekelhessünk a Budapesti és/vagy Bécsi Operabálon. Annak ugyancsak nagyon örülnénk, ha az énekesek számára is ideális akusztikájú, bensőségesebb hangulatú koncerttermek létesülnének a Felvidéken, hogy ne csak tágas, kevésbé kedvező adottságokkal rendelkező kultúrházakban énekelhessünk“.
Elárulták, hogy régóta sikertelenül keresnek megfelelő menedzsert, mivel az általuk képviselt műfaj nem számít a legmenőbbek közé, s attól a menedzserek rendszeres nagy bevételt sem remélnek.
Bár sejtik, hogy a még nagyobb bel- és külföldi ismeretség érdekében a közösségi médiába kéne érdekes tartalmakat gyártaniuk, folyamatosan posztolgatniuk, hogy „sok helyről ők folyjanak“, de ehhez nincs kedvük, ettől visszafogottabbak.
Mivel énektanárok is, szerencsésnek tartják magukat azért, hogy egész nap azzal foglalkozhatnak, amit legjobban szeretnek. Azt akarják elérni, hogy a diákjaik ne csak hallgatóként, hanem aktív művelőként is részesei legyenek a zenei életnek.
„A gyerekeknek kórusokban is kéne énekelniük, ahol sikerélményekkel gazdagodhatnak. Ha később mindnyájan nem is lesznek művészek, de a lélektöltő éneklés végigkísérheti az egész életüket. Ahhoz, hogy éveken át kitartsanak az éneklés és/vagy zenélés mellett, a rendszeres gyakorlásra sarkalló, szülői háttér is kell! Tudományos kutatások is bebizonyították azt, hogy az aktív zenélés a személyiségfejlődés szempontjából is jótékony hatással bír, sőt, a nyelvérzéket is fejleszti. Ugyanis a hangszeres játék és a nyelvtanulás kapcsán átfedések vannak az egyes idegpályák között. Énekesként zenészként rendszeresen gyakorolni, készülni mindig, akár sok éven át is megéri “ – hallhattuk az Opera Trio tagjaitól, akiket nagyszerű érzésekkel tölt el a közös éneklés, azt remélve, hogy azzal a közönségeknek is szívmelengető perceket szereznek.
Az élvezetes zenehallgatással párosult és a vendégek, valamint a műsorvezető által egyaránt kiérdemelt tapsviharral zárult rendezvény végén megtudtuk, hogy az Opera Trio tavalyi győztesként majd fellép az idei komáromi Harmónia-díjkiosztó gálán, további koncerteket pedig inkább az év második felére vállalnak.
Nagy-Miskó Ildikó, muzsa.sk
