Keszegh Béla, Komárom polgármestere a városi önkormányzatot érintő több téma kapcsán tartott sajtótájékoztatót július 7-én a Városházán. Egyebek mellett a termálfürdő főépületének felújítására vonatkozó tervdokumentációról, az Örsújfalun folyó és a belvárosban tervezett bérlakásépítésről, a város módosítás előtt álló területrendezési tervének lehetséges lakossági véleményezéséről, továbbá az András-napi vásár idei megrendezéséről, az indokolt takarékoskodási intézkedéseikről… szolgált aktuális információkkal.
Elmondta: a helyi strandfürdővel kapcsolatban előzőleg több, esetenként irreálisnak tűnő vizualizáció született, ám a megvalósításukhoz szükséges 19 millió euró körüli összeg sem banki hitelként, sem pedig uniós támogatásként nem volt igényelhető. Ezért Komárom város 120 ezer eurót költött egy reális tervdokumentáció kidolgoztatására, s a média képviselőinek most bejelentette, hogy az elkészült. A főépület alsó szintjén wellness-szolgáltatások is helyet kapnának, s mivel a területét a már meglevő duplájára bővítenék, ott egyebek mellett kisebb úszómedence is létesülne. A felső szinten pedig teljeskörűgyógyászati komplexumot alakítanának ki, amelyben igény szerint szauna, kozmetikai, masszázs- és pedikűr szalon, fodrászat működne, illetve pilates- és jógaoktatás folyhatna egész évben. Az egyik prioritásuknak tartott terv megvalósításához az eredetileg előirányzott 4,5 helyett az építőanyagok árának emelkedése miatt mintegy 6,5 millió euróra lenne szükség. Mivel az Érsekújvár-Komárom UMR (az územný mestský rozvoj – fenntartható városi fejlesztés elnevezés alapján) Szlovákiában a 18. olyan városi fejlesztési körzetként jött létre, amely külön uniós támogatásokra jogosult, ezen régióba a következő, 2027-ig tartó költségvetési
időszakban, az UMR-en át 25 millió euró érkezhet, ami konkrét tervek megvalósítására lesz felhasználható. Annak részét képezné a vázolt fürdőprojekt kivitelezése is, amihez egy-két éven belül lehetne lehívni a pénzeszközöket. A strand kapcsán felmerült a lakossági panasz, hogy a csúszdarendszer esetenként bőrelváltozásokat okozott a használóinak. A polgármester leszögezte: az egész rendszert több céggel is teszteltették, de eddig semmiféle kiváltó okot, hiányosságot nem találtak.
Majd elhangzott, hogy folyamatban van a Komárom-Örsújfalun bő másfél évtizede kihasználatlanul álló alapiskolaépület bérlakásokká történő átépítése. A tervezett 14 városi startlakást a 40 év alatti érdeklődők augusztus 15-ig a Komáromi Városi Hivatal vagyonjogi osztályának bérlakás-részlegén kérvényezhetik. Azok át- és bérbeadására a tervek szerint idén novemberben kerül majd sor. Talán már ősszel a belvárosban is megkezdődhet az újabb fészekrakást segítő bérlemények kialakítása. A tervezett 14 lakás építése a szükséges infrastruktúrával együtt mintegy háromnegyed millió euróba kerül. Ezen összeg 40 százalékát a közlekedési és építésügyi minisztérium, 60 százalékát pedig Komárom város az Állami Lakásfejlesztési Alaptól felvett, kedvezményes hitelből fizeti. A volt iskolaépület földszintjén és emeletén összesen 7 háromszobás, 6 két- és 1 egyszobás lakást javarészt terasszal együtt alakítanak ki, amelyek nagysága 31 és 69 négyzetméter között lesz. A bérleti díj minden esetben 30-40 százalékkal alacsonyabb lesz a jelenlegi piaci áraknál. Hangsúlyozta, hogy nem szociális lakásokról van szó, ezért feleslegesek a híresztelések, hogy ott a másik „harcsási romatelepet“ alakítják ki, netán a kérvények elbírálásánál majd előnyt élveznek az ukrán menekültek. Az önkormányzat elfogadta azt, hogy a kérvényezők csak 40 év alatti, szlovák állampolgársággal rendelkező személyek lehetnek. Először azt is feltételül akarták szabni, hogy azokat csak komáromiaknak adhassák bérba, de végül ez a feltétel kimaradt, hiszen Komáromban szívesen fogadják a máshonnan, például munkavégzés céljából beköltözőket is. A tömbház mellett 21 parkolóhelyet is létesítenek a majdani lakók számára. Az épületet majd részben környezetkímélő napelemekkel fűtik, amelyek kisebb rezsiköltségeket eredményeznek. A kivitelező komáromi Tonex Kft-nek a 21. század elvárásáival összhangban kellett elkészítenie a vonatkozó projektet. A beérkező kérvények sorsáról nem a benyújtásuk sorrendje, hanem a szerencse határoz, vagyis sorsolással dől el, hogy majd kik vehetik bérbe a lakásokat. A legszerencsésebbek az új otthonukba a lakótömb hivatalos átvétele után, vélhetően idén beköltözhetnek.
A polgármester az elmondottakhoz hozzáfűzte: „Ezzel párhuzamosan további 16, egyenként 50-75 négyzetméteres, esetenként terasszal is bíró bérlakás és 22 parkolóhely kialakításának a jóváhagyására várunk. A további fészekrakó startlakások majd a Komáromi Járási Hivatal belvárosi, történelmi épületéhez hozzáépített, újabb szárnyban, ugyancsak a Tonex Kft. kivitelezésében létesülnek. Ha a nyitrai jóváhagyás után a pozsonyi minisztériumi döntéshozóktól gyorsan megkapjuk az engedélyeket, akkor már idén ősszel beindulhat az újabb építkezés, illetve további bérlakások építésére megfelelő helyszíneket is keresünk“.
Komárom városfejlesztési tervét 2018-ban fogadták el, s azóta már a harmadik módosításon esik át. „A következő városi önkormányzat hagyja majd jóvá, hogyan is képzeli el a város arculatát. Mivel 2024 áprilisában várható az építészeti hivatalok átszervezése, közös érdekünk annak elérése, hogy addig a város végleges, „betonbiztos“ városfejlesztési tervvel rendelkezzen, ami az építkezési engedélyek megadásánál majd viszonyítási alapnak számít. Azután e tervvel összhangban majd a korábban megszokottnál gyorsabban lesz kiadható az építkezési engedély. A helyi lakosok vonatkozó javaslatait, észrevételeit szeptember végéig várjuk, a részletek megtalálhatók Komárom honlapján“ – magyarázta.
Örvendetes, hogy ha azt a pandémia nem gátolja meg, november 11-13-án megrendezik a hagyományos András-napi vásárt a megszokott helyszínen, a várfal tövében. „A vásár a korábbi években 50-60 ezer eurós bevételt hozott a városkasszába, ami az infláció idején felettébb jól jönne. Már beindult a szervezése, az időpontját összehangoltuk a környékbeli vásárokéval, s készül az esemény weboldala is“ – árulta el Keszegh Béla.
Azt sem titkolta: az állami „családbarát csomag, amely alulról rúg, felülről simogat“ jóváhagyásának és a növekvő inflációnak „köszönhető“ takarékoskodás a várost is keményen érinti, vagyis Komárom esetében 2 millió eurós kiesést jelent. Abból mintegy 800 ezer eurót a helyi oktatásügytől vett el a kormány, miközben az energiaárak rohamos növekedésével és a bérvalorizációval is számolni kell. Elmondta: miután lejárnak az energiaszolgáltatókkal korábban megkötött szerződéseik, azok már stabil árakra nem, csak változó árakra hajlandók újakat kötni, miközben a jelenlegi árak ötszörösére kellszámítani. Emiatt pályázati pénzek segítségével folyamatos korszerűsítik egyes épületek, azok között iskolák, valamint az Egressy VMK, a csónakház és a Limes Galériának helyet adó, volt katonatemplom világítás- és fűtésrendszerét, illetve hőszigetelését. Ugyancsak spórolni kell a közvilágításon, ami egyrészt a városban levő 4 ezer világítótest lámpafejeinek városi költségvetésből modernebbekre történő cseréjét jelenti. A Singellőben ez már részben megvalósult, majd 108 ezer eurós keretből e városrész másik felében, az Erzsébet-szigeten és a Vársor utcában folytatódik, s remélhetőleg 80 százalékos megtakarítást eredményez. Másrészt a legkevésbé frekventált városrészekben, így Harcsáson, Kisizsán, Kaván, Kabátfalun, Szentpálon, Vadason, a Vág parti kerékpárúton… éjfél és hajnali 5 óra között teljesen kikapcsolják a közvilágítást, további városrészekben, például a Duna-rakparton pedig olyankor csak minden második lámpa fog világítani.
Az egyórás sajtótájékoztató során arról is szó esett, hogy 460 ezer eurós pályázati támogatást sikerült szerezni a harcsási út szélesítésére-bővítésére, amellyel el akarják érni, hogy az ottani gyűjtőudvar irányába rendezett legyen az út. Továbbá a város az idén 120 ezer eurót költ a legproblémásabb helyeken levő szeméttárolók lefedésére, valamint chippel vagy kulccsal való bezárásának a biztosítására, aminek célja a közterületek tisztaságának, rendjének a megőrzése. További közel 1,5 millió euróból pedig oktatási és nevelési intézmények épületeinek balesetveszélyes állapotát hárítják el, külső-belső felújítását végzik, valamint a tetőzetét vagy a fűtésrenszerét cserélik újra, másutt pedig sportpályákkal gazdagítják azokat. Jó hír, hogy a Határőr utcai Alapiskola vízvezetékrendszerének korszerűsítéséhez 56 ezer eurós minisztériumi támogatást sikerült szerezni.
Nagy-Miskó Ildikó, dunataj.sk
