HAZA Egyéb Az EU tagországok közül Szlovákia lakossága ért egyet a legkevésbé a menedékkérők...

Az EU tagországok közül Szlovákia lakossága ért egyet a legkevésbé a menedékkérők „jobb” újraelosztásával

974
hirdetés

Zákány, 2015. október 16. A horvát-magyar zöldhatáron érkezett illegális bevándorlók a Hegyeshalom felé induló vonaton Gyékényes vasútállomáson, Zákánynál 2015. október 16-án. Ezen a napon éjféltõl Magyarország lezárja a magyar-horvát zöldhatárt. MTI Fotó: Varga György

Az Európai Unió (EU) összes tagországa közül Szlovákiában ért egyet a lakosság legalacsonyabb hányada – a megkérdezettek 31 százaléka – a kontinensre érkező menedékkérők „jobb” újraelosztásával – derült ki abból a felmérésből, amelynek eredményeit az Európai Parlament (EP) információs irodájának munkatársai ismertettek pénteken Pozsonyban.

hirdetés

    Az EP megbízása alapján végzett felmérés, amelyben a migránsválsággal kapcsolatos kérdéseket tettek fel, szeptember végén készült több mint 28 ezer ember megkérdezésével, egyidejűleg az EU összes tagországában.
    A felmérés egyik kérdése így hangzott: „Egyetért azzal, hogy a menedékkérőket jobban kellene elosztani az összes EU tagország között?”
    Erre a kérdésre az igennel válaszolók aránya az összes uniós tagország közül Szlovákiában volt a legalacsonyabb, mindössze 31 százalékot tett ki, míg a megkérdezettek 60 százaléka határozottan elutasította a felvetést.
    A menedékkérők (a jelenleginél) „jobb” újraelosztását még a szlovákiai aránynál is magasabb mértékben utasították el Csehországban, ahol a megkérdezettek 61 százaléka volt ellene, 33 százalékuk pedig támogatta.
    A kérdésre választ adók közül Németországban volt a legmagasabb a menedékkérők „jobb” újraelosztását támogatók aránya (97 százalék), miközben Magyarországon a megkérdezettek 64 százaléka vélekedett ugyanígy.
    Az uniós felmérésben résztvevők válaszai között az egyes országok viszonylatában igen nagy eltérések mutatkoznak. Ez elemzői vélemények szerint részint annak köszönhető, hogy a felmérésben feltett kérdés többféleképpen is értelmezhető, de annak is, hogy a válaszadók között jelentős eltérések vannak a tekintetben, hogy országukat eddig mennyire érintették közvetlenül a migránsválság következményei.
    A felmérés készítői egy másik kérdésben arra keresték a választ, hogy a válaszadók mennyire értenek egyet azzal az állítással, hogy a migránsválság tekintetében több döntést kellene meghozni uniós szinten. A migránskérdésben az uniós szintű döntéshozatal erősítését a legnagyobb mértékben a ciprusiak (81 százalék), illetve Németország lakosai (80 százalék) támogatták, ugyanakkor az ilyen választ adók aránya az összes tagország közül Szlovákiában, Lengyelországban és Észtországban volt a legalacsonyabb, egyaránt 40 százalékot tett ki. Magyarországon a megkérdezettek 69 százaléka válaszolt így.
    Az egyes tagországok lakosai által adott válaszokban magas volt az eltérések aránya arra a kérdésre is, hogy a megkérdezettek mennyire érzik úgy, hogy a legális migránsokra szüksége van országuk egyes gazdasági ágazatainak. Erre a kérdésre igen választ a legnagyobb arányban Svédországban (79 százalék), Luxemburgban (77 százalék), illetve Németországban (72 százalék) adtak a felmérés résztvevői, míg a legalacsonyabb mértékben Szlovákiában és Cipruson (a válaszadók 31 százaléka), Csehországban (36 százalék) és Magyarországon (38 százalék) vélekedtek így.


MTI

hirdetés