A helyiek nem támogatják a szlovák kormány elképzelését: nem szeretnék, ha Bősön menekülttábor létesülne. Ennek érdekében augusztus 2-án népszavazást tartanak a községben.„Én is csak annyit tudok, amit a sajtóban olvasok, a Belügyminisztériumtól ugyanis semmilyen információt eddig nem kaptunk. Az elmúlt hét elején írtam nekik egy levelet, de nem tőlük, hanem a Bevándorlási Hivataltól kaptunk választ. Ebből csupán azt tudhatjuk meg, hogy tervezik a menekülttábor megnyitását, miközben a parlament elnöke, Peter Pellegrini a osztrák államfővel való hét eleji találkozója után már kész tényként közölte, hogy Szlovákia az Ausztriától átvállalt 500 menekültet a bősi menekülttáborban fogja elhelyezni” – mondta el Bős polgármestere arra a kérdésünkre, lesz-e tábor a községben vagy nem. Fenes Iván hozzátette, azt is csak a sajtóból tudja, hogy első ütemben 50, később 200, végül 250, tehát összesen 500 menekült érkezhet Bősre.
A helyiek azonban nem kérnek mindebből: az elmúlt héten 3148-an írták alá azt a petíciót, melyben a menekülttábor megnyitása ellen tiltakoztak. Mivel az íveket a törvény szerint a lakosság megfelelő aránya látta el kézjegyével, lehetőség van arra, hogy a helyiek népszavazáson fejezzék ki véleményüket a kérdésről. A referendum ügyében pozitív döntés született: a képviselőtestület rendkívüli közgyűlésén úgy határozott, hogy a törvény által megengedett legkorábbi időpontban, azaz augusztus 2-án népszavazást írnak ki.
„Reggel héttől este hétig lehet majd szavazni. Azt a kérdést tesszük majd fel, ami a petíciós íveken is szerepelt: egyetért-e a menekülttábor megnyitásával. A referendum előkészületei már zajlanak a községházán” – közölte Fenes Iván. A népszavazás sikere kétséges, mert ha a papírforma szerint győzne is a bősiek akarata, nem világos, hogy azt kinek kell végrehajtania. A kérdésben a szlovák törvények sem fogalmaznak világosan. Fenes Iván azonban úgy véli, a bősieknek minden törvény adta lehetőséget meg kell ragadniuk, hogy sorsukról ne a fejük felett döntsenek.
A menekültügy bizonyos biztonsági kockázatokat is felvet, ezért Bősön községi rendőrséget hoznának létre. Ennek költségeit szakemberek segítségével mérték fel: a fegyveres testület megalakítása csaknem 33 ezer euróba, fenntartása pedig havi 8500 euróba kerülne. A polgármester jelezte, a településnek ennyi pénze nincs, ezért számítanak a Belügyminisztérium támogatására.
A menekülteket egyébként a szlovák kormány Bősön a Műszaki Egyetem épületében helyezné el. Ez egy hatalmas komplexum, valamikor a vízi erőmű építői laktak benne. Jelenleg teljesen üresen áll, több mint kétezer ember elszállásolására alkalmas, tudtuk meg Fenes Ivántól.
Az MKP garanciákat vár Robert Kaliňák belügyminisztertől, hogy biztosítsa a bősiek biztonságát
„Az MKP nehezményezi, hogy a szlovák kormány Bősön menekülttábort létesít a külföldi menekültek befogadására és messzemenőkig kiáll a bősi lakosok mellett, akik ezt a döntést ellenzik. Ha már a kormány figyelmen kívül hagyja a bősiek és a csilizköziek véleményét, fejük fölött döntve a mindennapjaikat befolyásoló lépésekről, az MKP garanciákat vár Robert Kaliňák szlovák belügyminisztertől” ” – írja a párt közleményében.
„Elvárjuk, hogy a kormány biztosítsa a lakosok biztonságát, hogy pénzügyi támogatást nyújtson a helyi rendőrség hatékony működtetésére a közrend fenntartása érdekében. Elvárjuk továbbá, hogy a menekülteket ellenőrzik, egyben megakadályozzák, hogy zaklassák a helyi lakosokat, esetleg bűncselekményeket kövessenek el a környéken.
Az MKP figyelmeztet arra is, hogy a menekülttábor egy olyan duzzasztógát és erőmű mellett van, amelynek biztonsága kiemelt figyelmet érdemel. Bármilyen ezzel kapcsolatos cselekmény következménnyel járhat az egész Csallóköz, sőt Mátyusföld településeire.
Nem lehet szó nélkül hagyni azt sem, hogy a legtöbb menekülttábor magyarlakta területen van.
A Magyar Közösség Pártja július hatodikán már levélben fordult a szlovák belügyminiszterhez, felvilágosítást kérve arról, mely községekben tervezi a kormány a menekültek elhelyezését, milyen időponttól kezdve, és meddig. Tájékoztatást kértünk arról is, milyen terheket rónak ezek az intézkedések az érintett községekre. A választ továbbra is várjuk” – olvasható Berényi József és Fenes Iván által aláírt sajtónyilatkozatban.
lm, Felvidék.ma
